Az Oroszország és Ukrajna közötti feszültségek legutóbbi felgyorsulása kapcsán az Azovi-tengeren csütörtökön (december 13.) Szlovákia is csatlakozott az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók meghosszabbításához. Peter Pellegrini még a tárgyalások megkezdése előtt megerősítette, hogy Szlovákia nem szegül szembe a szankciókkal.
„Bár a szankciók hatásával és hatékonyságával szemben visszafogottabb az álláspontunk, s úgy tűnik, semmilyen kívánatos hatásuk nincs, Szlovákia nem tér el az egységes vonaltól, tiszteletben tartja azt, és az EU27-ek javasolt döntését támogatja” – jelentette ki Pellegrini.
Mint mondta, hasonló következtetések hangzottak el már a visegrádi négyek tagállamainak magát a csúcstalálkozót megelőző csütörtöki egyeztető találkozója során is.
A csúcstalálkozó másik témája a Brexit volt
Theresa May brit kormányfő Brüsszelben bejelentette, könnyebben átmegy a Brexit-megállapodás a brit parlamenten, ha kellő biztosítékot kapnak arra, hogy az Írországnak nyújtandó védőháló nem horgonyozza le az Egyesült Királyságot „meghatározatlan ideig” a vámunióban az unió maradék részével.
A brit kormányfő, aki a beígért sajtótájékoztató mellőzésével távozott a csúcstalálkozóról, politikustársainak kijelentette, hogy a Brexit-megállapodás rendelkezéseivel kapcsolatos „jogi és politikai garanciákat” keres, amelyek célja az Írország és Észak-Írország brit tartomány közötti átjárható határ fenntartása.
Nem nyílik meg a Brexit-megállapodás
A 27 uniós tagállam kormányfője világosan értésre adta, hogy nem kerül sor a Brexit-megállapodás újbóli megnyitására, hajlandók azonban esetleges „magyarázatokat” adni, és megerősítették, hogy „minél szorosabb partneri kapcsolatok” kialakítására törekszenek az Egyesült Királysággal.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint a leendő kapcsolatokról való tárgyalásokat rögtön azt követően megkezdhetnék, hogy a Brexit-megállapodást a brit parlament és az Európai Parlament is jóváhagyja. A bizottság elnöke Nagy-Britannia szemére vetette, úgy tűnik, az uniónak kell megoldásokat javasolnia, holott az Egyesült Királyság távozik az Európai Unióból. Juncker arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság a jövő hét folyamán (február 19.) a biztonság kedvéért nyilvánosságra hozza az arról szóló dokumentumot, hogyan képzelik a kemény Brexitet.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke újságírók előtt pontosította, hogy az unió a mentőhálót biztosítéknak tartja arra vonatkozóan, hogy nem lesz kemény határrendszer Írország és Észak-Írország között. Ez azonban csak átmeneti megoldás, amit majd a két fél közti megállapodás vált fel arról, hogy az ír–észak-ír határ átjárható marad.
Az uniós vezetők a Brexiten és az orosz-ukrán konfliktuson kívül további külpolitikai kérdéseket is megvitattak, egyebek mellett az EU és az Arab Államok Ligájának jövő februári csúcstalálkozójának előkészületeit is.
Pénteken gazdasági témákról tanácskoznak az uniós tagállamok vezetői, főleg az egységes uniós piac kiépítéséről lesz szó, megvitatják a klímaváltozás és a migráció kérdéseit is, továbbá azt, hogy hogyan lehet szembeszállni az EP-választások előtt a hamis információkkal, továbbá szó esik majd a rasszizmus és a xenofóbia elleni küzdelemről is.
A kétnapos találkozót az euróövezeti csúcs zárja, amely az európai stabilitási mechanizmus (ESM) reformjára vonatkozó döntés támogatása mellett foglal állást – ez Szlovákiában állandó európai mentőcsomag néven ismert –, illetve a bankunióról szóló döntés támogatása mellett.
(Aktuality.sk, hnonline.sk/Felvidék.ma)
