Úgy néz ki, hogy van némi gond a demokratikus elvek és a legnagyobb szlovák kiválasztási módszerében mutatkozó lépések összehangolása terén.
Kiderült, hogy a kiválasztásban csak olyan személyiségek kerülhetnek a jelöltek közé, akiket bizonyos mai politikusok arra érdemesnek tartanak. Tehát leegyszerűsítve az egész cirkusz átalakult egy szlovák nemzeti párt belső ügyévé, ahol ugyan meghallgatják még a börtönben ülő elítéltek véleményét is, de csak azokról a jelöltekről, akiket Anton Hrnko elvtárs és a hasonló elfogultsággal meggyanúsítható kollégái jóváhagynak.
A probléma ott van, hogy míg
a parlamenti választások során még az írástudatlan választó is szabadon választhat a korlátlanul kialakított jelöltek közül, addig a legnagyobb szlovák esetében korlátozni kell a jelöltek listájára kerülőket.
Ez ám a demokrácia csúcsa!
Minél többször szembesülök az ilyen bakikkal, annál erősebben éled bennem az elismerés Kopernikusz és Gresham papa meglátása iránt, mely szerint a demokratikus választások egyetlen dolog kiválasztására alkalmasak. Leegyszerűsítve ez annyit jelent, hogy általános emberi tulajdonság, hogy a gyarlóságunkhoz legközelebbi „értékek” felé hajlik a népszerűséggel jellemezhető kiválasztás eredménye.
Tehát a demokratikus és ahhoz hasonló módszerrel kiválasztott értékek győztesei inkább a silányabbak legsilányabbjai, mint a jók legjobbjai. Mit ne mondjak, bizonyította már ennek igazát néhány hazai és közeli környezetünk (Európa)néhány politikusa köztük a támolygó Juncker urasággal az élen, hogy csak a legkirívóbbat említsem.