A katolikus püspökök azon törekvése, hogy nagyobb befolyással bírjanak a törvényhozásra, ellenállásba ütközött. Gál Gábor (Most-Híd) igazságügyi miniszter javaslata alapján ugyanis a püspököknek szóhoz kéne jutniuk a tárcaközi egyeztetés során. Ezzel azonban polgári aktivisták nem értenek egyet, akik szerint ez alkotmányellenes és hátrányos megkülönböztetés a többi vallás képviselőivel és a nem hívőkkel szemben. Ezért tiltakozó felhívást nyújtottak be a javasolt változtatás ellen a minisztériumba.
Az Emberi Jogok Intézetének aktivistái pénteken nyilvános felhívást nyújtottak be a tárca vezetőjéhez, Gál Gáborhoz, melyben a javaslat visszavonására kérik. „Három nap alatt több mint háromezer aláírást gyűjtöttünk össze azoktól a polgároktól, akik nem értenek egyet azzal, hogy a Szlovák Püspöki Konferencia (KBS) minden alkalommal közvetlenül részt vegyen a tárcaközi egyeztetésen,” közölte Peter Weisenbacher, a polgári társulás ügyvezető igazgatója.
„A Szlovák Püspöki Konferencia csak a regisztrált egyházak egyikét képviseli, ezért itt fennáll a diszkrimináció ténye, egyrészt a más egyházak képviselőivel, főként pedig a felekezeten kívüliekkel szemben,”
indokolta ellenérzését Weisenbacher. Az aktivisták ennél is tovább mentek, a javaslatot alkotmányellenesnek minősítették, arra hivatkozva, hogy már az alkotmány első mondata kimondja, hogy Szlovákia nem kötődik ideológiához vagy valláshoz.
„Szerintünk ez ellenkezne az alkotmányosság elveivel, mivel az egyházat az állami szervek közé sorolná,” magyarázta Weisenbacher. „Tudatosítani kell, hogy a hívők száma hosszú távon csökken és maga a katolikus egyház bizalomvesztéssel küzd. Azt állítani, hogy a katolikus egyház a lakosság többségét képviseli, nem helytálló, mondta.
A Szlovák Püspöki Konferencia tárcaközi egyeztetésben való részvétele a gyakorlatban azt jelentené, hogy a püspököknek a törvényjavaslatokkal szembeni kifogásaival a képviselőknek kötelezően foglalkozniuk kéne.
„A miniszter úr eleget tett a Szlovák Püspöki Konferencia kérésének, s mindenképpen számoltunk vele, hogy ez csak törvényjavaslat. Természetesen amennyiben érkeznek észrevételek, azokkal is foglalkozunk,” magyarázta az igazságügyi tárca álláspontját Zuzana Drobová szóvivő, aki az aktivisták felhívását átvette. „Nem tekintjük ezt ügynek, mivel csak a minisztérium válaszlépése volt egy kérésre. Ha más intézmény fordult volna hozzánk ilyen kéréssel, azt is felvettük volna a javaslatok közé,” jelentette ki Drobová, hozzátéve, hogy az igazságügyi tárca nyitott a változtatásokra.
A püspökök a törvénytelenségre és a diszkriminációra utaló minden feltételezést elutasítanak. „A Szlovák Püspöki Konferencia senkit sem akar hátrányos megkülönböztetésben részesíteni,” jelentette ki Martin Kramara szóvivő. „A bírálatot elfogadjuk, de világos számunkra, hogy a keresztény értékek érvényesítése társadalmunkban nem mindenkinek felel meg,” tette hozzá. Szerinte a püspökök kérése megalapozott. „Szlovákiában több mint 3,7 millió katolikus él és több százezer hívő, akik további keresztény felekezetekhez tartoznak,” mondta.
A javaslatot véleményezte a kulturális, egészségügyi és gazdasági minisztérium, s ugyancsak megteheti ezt minden intézmény és a polgárok is, amennyiben legalább 500 támogató aláírást gyűjtenek. A katolikus egyház eddig is aktívan véleményezte a törvényjavaslatokat, a változás bevezetése után viszont ez az egész folyamat leegyszerűsödne a számára. A miniszter javaslatának közzététele után jelentkezett az Egyházak Ökumenikus Tanácsa is, mely hasonló szerepet kíván betölteni, mint a Szlovák Püspöki Konferencia.
(Pravda/Felvidék.ma)
