A magyar családpolitika eredményeit és újdonságait ismertette a Politikai Hálózat az Értékekért nevű szervezet kolumbiai csúcstalálkozóján Novák Katalin. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára az MTI-nek telefonon adott interjújában szombaton kiemelte, hogy Magyarország hivatkozási alappá vált, amikor családtámogatásokról van szó.
Novák Katalin elmondta, a Politikai Hálózat az Értékekért már harmadik alkalommal szervezett transzatlanti csúcstalálkozót. Latin-Amerikát megelőzően az Egyesült Államokban, illetve Európában volt ilyen rendezvény. Szavai szerint olyan nemzetközi hálózatról van szó, amely gyakorlatilag az egész világra kiterjed, igyekszik összefogni olyan döntéshozókat, akik számára fontosak a családi értékek, fontos az emberi méltóság tisztelete, az emberi élet, valamint a keresztény kultúra értékei. Novák Katalint korábban a szervezet alelnökévé választották.
Az államtitkár a rendezvényen bemutatta a magyar családpolitika eddigi eredményeit és ismertette annak újdonságait is, különös tekintettel a hét pontból álló családvédelmi akciótervre.
Ez utóbbi részeként elmondta, hogy január 1-jétől a négy vagy annál több gyermeket nevelő édesanyák Magyarországon nem fizetnek jövedelemadót. Nagyon fontos, hogy ez azokra is vonatkozik, akiknek már felnőttek a gyerekei, vagyis mindez nem felmenőrendszerben valósul meg, az adómentesség jövő év január 1-jétől rájuk is érvényes – emelte ki.
Novák Katalin szólt a családvédelmi akcióterv többi pontjáról is, akárcsak a magyar alaptörvényről, hogy ott hogyan jelennek meg a családi értékek.
„Elmondtam, hogy Magyarországon mi a fiatalok mozgásterét szeretnénk növelni, szeretnénk, ha a fiatalok minél szabadabban tudnának döntést hozni arról, hogy mikor alapítsanak családot, hány gyermeket vállaljanak, és ha vannak erre vonatkozó elképzeléseik, megtalálták a párjukat és szeretnének családot, akkor minél kevesebb akadályba ütközzenek” – mondta az államtitkár.
„Erről szól a magyar családpolitika, a választás szabadságának a növeléséről” – jelentette ki Novák Katalin.
„Otthon maradhat egy édesanya, egy édesapa akár három évig a kisgyerekkel, vagy visszatérhet fél év után is a munkába úgy, hogy megkap minden családtámogatást, hiszen bölcsődei férőhelyeket bővítünk, ugyanakkor bevezetjük a nagyszülői gyedet, hogy még azoknak a családoknak is legyen lehetőségük arra, hogy a családtagok közül valaki vigyázzon a pici gyerekre, ahol a két szülő dolgozik. Segítjük azokat is, akik önálló otthonhoz szeretnének jutni, és nincs szülői segítség, amit igénybe tudnának venni. Július 1-jétől indul a CSOK és az ahhoz kapcsolódó kibővített hitellehetőség mellett a babaváró támogatás, ami a fiatalok számára rég nem látott anyagi mozgásteret is nyújt, ha gyermeket terveznek, családot szeretnének alapítani. A terhek csökkentéséről szól, hogy ha újabb gyermek érkezik a családba, akár a második gyermektől van egy ilyen hitelelengedési lehetőség, ami már létezik a diákhiteleknél is. Ezek a magyar családpolitikának olyan pontjai, amelyeket igyekeztem itt is bemutatni” – mondta.
A konferencián nagy elismerést váltott ki a magyar családpolitika nemcsak a kolumbiai, hanem a többi résztvevő részéről is – hangsúlyozta Novák Katalin.
Novák Katalin szerint megtapasztalhatták azt, hogy Magyarország hivatkozási alappá vált, ha családtámogatásokról van szó. Hozzáfűzte: sok hozzászóló, köztük latin-amerikaiak, de európaiak is referenciaként említették hazánkat, miszerint számukra Magyarország egy olyan követendő példa, ahonnan szeretnének inspirációt meríteni.
(mti)
