A kutya az egyetlen olyan állatfaj, mely – az emberrel való évezredes együttélés eredményeként – fajtársaival szemben is inkább az ember társaságát választja. Ennek ellenére sokan ma is egyszerű „jelzőrendszerként” folyamatosan kikötve, vagy kennelbe zárva tartják ebüket.
Azon körülmények részletes jogszabályi meghatározása, melyek ahhoz szükségesek, hogy egy kutya jól szocializált, kiegyensúlyozott lényként élhessen, lehetetlen, hiszen az igények egyedenként, fajtánként eltérőek. Éppen ezért a kutyatartás szabályait meghatározó rendelet előírásai egyfajta követendő irányt határoznak meg, segítve a felelős állattartási szokások kialakulását.
Az Állatok Szabadsága elnevezésű szlovákiai állatvédő szervezet petíciót kezdeményezett a kutyák láncon való tartásának betiltására, melyet immár több mint 50 ezren írták alá. Az állatvédők már eljuttatták a petíciós íveket a mezőgazdasági tárcához.
A civil szervezet nevében Silvia Čaňová elmondta, nincsenek megelégedve a mezőgazdasági tárca előkészületben lévő új rendeletével, mely megszabja a láncon történő kutyatartás pontos szabályait, de magát a láncon való tartást nem tiltja be. Hangsúlyozta, hogy a most érvényes, 2008-ból származó rendelet bizonyos feltételek mellett engedélyezi a kutyák láncon tartását – amennyiben a lánc nem rövidebb 2,5 méternél, a karabiner elforgatható, s azt rendes, szabályozható átmérőjű nyakörvhöz rögzítik. A rendelet kötelezi továbbá az állattartót, hogy naponta biztosítson kikötés nélkül szabad mozgáslehetőséget a kutyának.
A minisztérium idén júniusban új állatvédelmi rendeletre tett javaslatot, mely ismét engedélyezi a láncon való tartást. Megállapítja ugyan, hogy a kutya láncra kötése nem megfelelő kutyatartási módszer, ám nem tiltja azt, mindössze hasonlóan az előző szabályozáshoz, kötelezővé teszi a naponta beiktatott szabad mozgást.
Viszont az Állatok Szabadsága szervezet elnöke, Pavla Dugovičová szerint ennek betartása a gyakorlatban ellenőrizhetetlen. Azok a kutyatulajdonosok, akik állandóan láncon tartják a kutyájukat, egy esetleges ellenőrzés során azt állítják, hogy biztosítják az állat napi szabad mozgását. „Ennek következtében kutyák ezrei láncra kötve töltik az egész életüket, s a hatályos törvények értelmében nincs mód rajtuk segíteni“ – hívta fel a figyelmet Dugovičová.
Az állatvédők segélyszámára naponta több tucatnyi bejelentés érkezik, melyek 90 százaléka éppen a láncon tartott kutyákra vonatkozik. Ezek gazdái az ellenőrzéskor azt állítják, hogy rendszeresen elengedik a kutyákat, miközben ennek ellenkezőjét lehetetlen bizonyítani. „A láncon való tartás bizonyul a legkomolyabb esetnek, a lánc, a drót, vagy a kötél csúnyán belevág az állat nyakába és felsebzi azt, mivel rendszerint még a kölyökkutyára helyezik fel, s az időközben felnövő állatra már szűknek bizonyul“ – magyarázta Dugovičová.
A láncon tartott kutyák számtalan esetben elhanyagoltak, alultápláltak és betegek. „Nehéz elképzelni, hogy az újonnan javasolt rendelet hozzásegít az állatok hatékonyabb védelméhez és körülményeik javulásához. Ellenkezőleg, a gyakorlati alkalmazás szerintünk még bonyolultabb lesz“ – állapította meg Dugovičová, hozzátéve, hogy több mint 50 ezer ember tiltakozása a láncon tartás ellen már komoly ellenállást jelent.
A mezőgazdasági tárca komolyan foglalkozik majd a petícióval, és szakmai szempontból elemzi a rendelet gyakorlatban történő érvényesítését. Egyúttal készséggel fogad minden javaslatot, mely az állatok védelmét hatékonyabbá tenné, ezt bizonyítják az állatok jogainak védelmét célzó eddigi és várható intézkedések is.
Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy csak július 4-én fejeződött be az adott rendelet tárcaközi egyeztetése, melybe belefoglaltak néhány állattartásra vonatkozó részletet is, többek között a láncon tartásra vonatkozókat is. Az Állatok Szabadsága viszont nem élt egyetlen módosító javaslattal sem, s a közvélemény sem kérte a változtatást.
A javaslattevő fázis június 14-ig tartott. A mezőgazdasági minisztérium szerint a rendelet egyik célja elérni, hogy a láncon való tartást jelentősen korlátozzák, s a rendelet az ilyen kutyatartási módot nem megfelelőnek minősíti. Azonban nem zárja ki abban az esetben, ha az állat láncon tartására feltétlenül szükség van a saját, vagy más állatok, illetve emberek biztonsága és más komoly okok miatt. Az ilyen esetben azonban az állatnak rendszeres ellenőrzés, felügyelet alatt kell állnia.
Vitathatatlan tény, hogy az ingerszegény környezetben tartott kutya frusztrálttá válhat. A legtöbb kutyaharapás házon belül vagy ház körül történik, legtöbbször olyan kutya által, melyet gazdája nem megfelelően tart, tehát a rosszul tartott kutya alapvetően időzített bomba is egyben.
Az éremnek azonban mindig két oldala van, ezért nehéz valóban minden szempontból jó döntést hozni. Tény, hogy miután 2016 január elsején Magyarországon betiltották a kutyák láncon tartását, jelentős mértékben megnőtt azoknak a száma, akik valamilyen módon szabadulni igyekeztek addig ily módon tartott, s szabadon engedésre már alkalmatlan kutyájuktól. A sajtóban (HVG.hu) akkor Nemes Tímea karcagi állatmentő azt nyilatkozta, hogy nagyon sokan hívták fel a menhelyet, hogy be akarják adni a kutyájukat. Mivel azonban a menhelyek többnyire nem rendelkeznek szabad kapacitással, sok kutyát egyszerűen szélnek eresztettek, vagy ami még rosszabb, ennél is brutálisabb módon szabadultak tőlük.
Az állatmentő azért tartotta különösen elkeserítőnek a helyzetet, mert mint mondta: „Vannak boldog, jól tartott kutyák láncon is, feltéve, hogy az kellőképpen hosszú, vagy futóláncra van téve, illetve rendszeresen mozoghat, sétáltatják. Egyes kutyákat nem is lehetne állandóra elengedni, mert szökésre hajlamosak, vagy veszélyesek más állatokra vagy önmagukra. De a kennel sem mindig megoldás, mert vannak típusok, melyek épp a bezártságtól lesznek agresszívak.“
A döntés tehát láthatóan nem annyira egyszerű, a legjobb megoldás mindenképpen a felelős kutyatartás lenne, melytől azonban sajnos még messze vagyunk.
(Felvidék.ma/Webnoviny.sk)
