A Nobilitas Carpathiae civil szervezet 2012. április 20-án folytatta előadás-sorozatát a Szent Koronáról. A mostani alkalommal az „Amit még nem tudunk a Szent Koronáról” című előadás hangzott el a Szent Korona múltjáról és jelenéről az érsekújvári kultúrházban.
Az előadásra nem csak a helyi érdeklődők jelentek meg, hanem a közeli településekről is. Nagy meglepetésnek számított a Történelmi Vitézi Rend Észak-Dunántúli Törzsszékének Komárom-Esztergom Megyei Alcsoportjának érdeklődése, amely egy 8-fős csapattal érkezett az előadásra vitéz Dinga László György megbízott székkapitány vezetése alatt.
A megjelenteket Berényi Margit, a Nobilitas Carpathiae civil szervezet kultúrbizottságának elnöke köszöntötte, majd bemutatta az előadót – vitéz Woth Imrét, a Magyar Koronaőrök Egyesületének elnökét és Dr. vitéz Práznovszky Miklóst, a Nobilitas Carpathiae országos elnökét.
Köszöntője elején Berényi Margit kiemelte, hogy „Akik ma itt vagyunk, lehet, sok mindenben különbözünk. Egy azonban biztos: a hűség aurája alatt gyűltünk össze, nem karrierünk javára, nem előnyökért törleszkedve, hanem hogy lélekben, magyarságtudatunkban megerősödjünk. Nagy szükségünk van rá, és méginkább szükségük lenne rá azoknak, akik ma sem jöttek el….” A továbbiakban utalt arra, hogy a Szent Korona nem ékszer és nem gyönge tudósok romantikus elmélete, nem is Werbőczy szép formulája a rendi kiváltságok védelmére, hanem egy nagy és eleven történelmi valóságnak, a magyar államalkotásnak eredeti, megragadó és hódító szimbóluma. Berényi Margit szerint a Szent Koronáról azért kell ma beszélni, mert évtizedeken át elhallgatták, nem tanították a megelőző generációknak, mert a nehéz helyzetben lévő országunk mindenkori segítsége, uralkodásával a hit védelmezője!
Vitéz Woth Imre előadását annak az alapvető kérdésnek a megválaszolásával kezdte, hogy miért szent a Szent Korona. A hallgatók megtudhatták, hogy ennek első és legfontosabb oka az, hogy árpádházi szent királyainkat ezzel a koronával koronázták meg. A második ok az, hogy ez nem egy hétköznapi, általános viseletre készült korona, hanem egy beavatásra, amellyel az uralkodás szentségébe avatják be az uralkodót. Ebből a koronából csak egy van a világon. A harmadik és egyben sorsdöntő ok az Esztergomi bazilikában történt 1038. augusztus 15-én Nagyboldogasszony napján, amikor Szent István – érezvén, hogy veszélyben van a birodalma – egy égi hatalom, konkrétan Szűzanyának ajánlja fel Magyarországot és neki adja át. Ezzel az aktussal egy közjogi szerződés köttetett, amelynek egyik fele egy égi személy. Ettől a naptól Magyarországot úgy hívják, hogy Regnum Marianum, Mária Országa, amely kifejezés egy tulajdonjogot jelent, Szűz Mária tulajdonát.
Az utóbbi időben számos új felfedezés került napvilágra, amelyek gyökeresen megváltoztatták a Szent Koronáról alkotott eddigi ismereteinket. Előadásának további részében ezért vitéz Woth Imre ezeknek az új ismereteknek a tükrében beszélt magáról a Szent Koronáról és annak alkotóelemeiről, valamint egyes képei jelentéséről és szimbolikájáról. Részletesen foglalkozott a zománcképek elkészítésének módjáról, amelyet biztosra vehetően a 12. század előtt alkalmaztak Ázsiában és amely a tatárjárás ideje óta feledésbe merült. „A mai korszerű technológiai berendezések és folyamatok segítségével sem sikerült olyan eredményt elérni, amely megfelelne a Szent Koronán található, több mint ezer évvel ezelőtt készített zománcképek minőségének” – hangzott el az előadótól.
Vitéz Woth Imre előadásának további részében ismertette a koronaőrség létrejöttét, annak feladatait és mai helyzetét. Két koronaőr – Szentpéteri István és Nagy Szilveszter közreműködésével bemutatta a koronaőrök díszes egyenruháját és fegyverzetét, amit elismerést vastapssal jutalmazott a megjelent hallgatóság.
Az egész estét betőltő program befejező részében filmvetítésre került sor a Szent Korona és a többi koronázási ékszerek 1945. évi kimenekítéséről Magyarországról a közeledő szovjet horda elől, kalandos útjáról és végleges elrejtéséről – elásásáról a Salzburg melletti Mattsee községben. Itt találtak rá Eisenhauer tábornok felszabadító csapatai, hogy később szigorú biztonsági intézkedések mellet elszállítsák az Egyesült Államokba, majd végül 1978 január 5-én ünnepélyes keretek között visszaadják a magyar népnek.
Berényi Margit zárószavaiban megköszönte a tartalmas előadást és értékes előadást és a koronaőrök közreműködését. A kitartó és hálás hallgatókkal közölte, hogy a Nobilitas Carpathiae civil szervezet az idei év november 17-én emléktábla-avató ünnepséget tart Thain János érsekújvári festőművés, néprajzkutató és a helyi múzeum megalapítója tiszteletére. A rendezvénnyel kapcsolatos kiadásokat pályázati forrásokból és magánadományokból fedezik.
Práznovszky Miklós, Felvidék Ma
{phocagallery view=category|categoryid=503|limitstart=0|limitcount=0|type=0}
