A Mindszenty-emlékévben a Zselízi Római Katolikus Plébánia és a Pázmaneum Társulás szervezésében 2012. május 23-án, Boldog Apor Vilmos emléknapján Tanulmányi Napra került sor Zselízen „Mindszenty bíboros és a hitvalló Egyház” címmel.
A megjelent hazai és anyaországi lelkiatyákat Galgóczi Rudolf zselízi espres-plébános köszöntötte. A tanulmányi napok nem ismeretlenek a felvidéki és magyarországi egyházmegyékben működő lelkiatyák számára, hiszen minden évben sor kerül rá a zselízi plébánián különböző témákkal.
Hitvalló papok a Tanácsköztársaság idején – ezzel a címmel Szalai Gábor tatai plébános tartott előadást elsőként. Az előadó először Boldog Apor Vilmos emléknapjának a kialakulását ismertette, majd a Tanácsköztársaság korának előzményeit taglalta, a szociáldemokraták és Károlyi Mihály térnyerését, a parasztság csalódottságát, a proletárdiktatúra és Kun Béla hatalomra jutását. A Tanácsköztársaság ideológiai ellensége az Egyház volt Magyarországon, a moszkoviták eszméivel – az ateizmussal – gyökeres ellentétben állt az Anyaszentegyház hite. A katolikus egyház ellen indított hadjárat a népbíróságok ítéletei által vált láthatóvá, amelyekkel több katolikus papot elítéltek. Több vidéki, kisvárosi lelkipásztort küldtek a mártíromságba a vörös pribékek. Szalai atya ismertette Wolmuth Ferenc császári plébános kivégzését is, amely jól mutatta az akkori vörös terror embertelenségét. A mártíromság papi áldozatainak száma elérte a 300-at, akiknek a Horthy-rendszer emléket állít, viszont a második kommunista uralom újból elítéli őket. Végezetül szomorúan állapította meg az előadó, hogy sok esetben a kommunista rendszer kiszolgálóinak nevét utcák, terek őrzik, viszont a mártíromságot elszenvedőknek ez a lehetőség nem adatik meg.
ThDr. Karaffa János piliscsabai plébános „Mindszenty bíboros az emberi jogok védelmében – a barna és vörös diktatúrák ellenében” című előadása következett sorra. Az előadásban a jelenlevők bepillantást nyerhettek Mindszenty József hercegprímás nemzet- és egyházmentő tevékenységébe, amelyet a nácizmus és a kommunizmus alatt végzett. Az előadó részletesen ismertette azokat a kordokumentumokat, amelyeket Mindszenty hercegprímás tett közzé és azokkal sokszor az adott rendszer ellenszenvét és saját testi épségének veszélyeztetését is maga után vonta. Különösen kihangsúlyozta az előadó Magyarország hercegprímásának a felvidéki magyarok védelmében tett erőfeszítéseit.
Felvidéki magyar papok üldöztetése a Mindszenty-ügy kapcsán – erről a témáról Dr. Sztyahula László kéméndi esperes-plébános tartott audiovizuális előadást a jelenlevőknek. A történelmi bevezető után Mindszenty József Felvidékkel kapcsolatos tevékenységét tárta a jelenlevők elé. Itt megemlékezett az előadó azokról a felvidéki papokról, akik az esztergomi szemináriumban tanultak vagy pedig kitelepítették őket és kapcsolatban voltak a hercegprímással. Az előadó ismertette Mindszenty József pásztorlevelét a csehszlovákiai magyarok üldözése kapcsán, amelyben a püspöki karral együtt elítélte ezt a tettet. Az előadásban szó volt a deportálásokról, a reszlovakizálásról, a lakosságcseréről, a népbíráskodásokról és a felvidéki magyarok és ezen belül a felvidéki magyar papok jogainak korlátozásáról is. A Mindszenty-per csehszlovákiai ágának részleteiről és az abban elítélt felvidéki magyar papokról is terjedelmes beszámolót hallhattak a tanulmányi nap résztvevői.
A Mindszenty Tanulmányi Nap zárásaként Gombík Róbert komáromszentpéteri plébános tartott előadást „Egyházüldözés a kommunista Csehszlovákiában” címmel. Az előadó saját élményeit és tanúségtételét osztotta meg a jelenlevőkkel. Az egyházüldözés módszerei különböző formákat öltöttek a világtörténelem folyamán. 1968 után a megfélemlítés, a zaklatás volt a kommunista rendszer legismertebb módszere. Gombík atya beszélt az 1968-as magyarországi letartóztatásáról is, a Charta 77-es mozgalomról és az abban levő tevékenységéről, a megfigyelésekről, a házkutatásokról, a szocialista államrend felforgatásáról szóló vádemelésről, a kihallgatásokról, a bebörtönzéséről is. A tanúságtételét elmondó atya szavait megdöbbenve hallgatták véve a résztvevők. Gombík Róbert atya volt az egyetlen magyar, akinek neve odakerült a Charta 77 okmányára.
A Mindszenty Tanulmányi Nap végén Karaffa János atya a jelenlevőkkel együtt imát mondott a hercegprímás boldoggá avatásáért.
Karaffa Attila, Pázmaneum/Felvidék.ma
