Az elmúlt termelési idényben tapasztalt radikális légkörváltozás, amely leginkább a szárazság és a csapadékhiány kedvezőtlen tüneteivel és következményeivel jellemezhetők ezekben a térségekben valóban komoly terméskiesést okoztak.
A helyzet fonákságát mutatja, hogy a magasabbra és északabbra fekvő termőterületeken idén várhatóan jobb eredmények születnek majd, mint délen. A gabonatermelők most már csak abban bizakodhatnak, hogy az ilyenkor tapasztalt piaci mozgások, vagyis a kereslet növekedése következtében megemelkednek az értékesítési árak, amelyekkel legalább mérsékelni tudják a terméscsökkenések miatti bevételkiesés mértékét.
Az árvárakozások jogosak, sajnos, azonban azt már a mi termelőink is tudják, hogy a globális gabonapiacon az árakat nem a szlovákiai, sőt, még nem is a közép-európai terméseredmények, illetve az itt kialakult keresleti-kínálati viszonyok alapján alakítják. A tapasztalatok azt mutatják, hogy esélyük sincs arra, hogy azt számottevően befolyásolni tudják. Annak ellenére, hogy a nyugat-európai országokban, Franciaországban, Németországban, Spanyolországban a rapszodikus időjárás szintén kedvezőtlenül hatott a terméseredményekre, és itt is alacsonyabb termést várnak, egyúttal az orosz előrejelzések is mintegy 10 millió tonnával kevesebb terméssel számolnak, a kontinensen a meglévő készleteknek köszönhetően várhatóan nem lesz hiány a gabonából. Helyi szinten a kisebb terméshozamoknak minden bizonnyal lesz árfelhajtó hatásuk, de a szabadpiaci mozgások következtében a növekedés csak addig a szintig várható, amíg ezeken a piacokon is ki nem egyenlítődnek a keresleti-kínálati viszonyok. Az azonban már most bizonyos, hogy az így kiváltott árnövekedés mértéke semmiképpen nem tudja majd ellensúlyozni a terméscsökkenések okozta jövedelem-kiesést.
(Megj. a Jó Gazda szlovákiai magyar folyóirat főszerkesztőjének, Szilvássy Lászlónak augusztusi jegyzetéből idéztünk)