Széchenyi István 1791. szeptember 21-én, 221 évvel ezelőtt született, erre emlékeztek Hidaskürtön. Az ünnepség résztvevői azt boncolgatták, hogyan lehet a szlovákiai magyar közéletben a pártpolitika és civil szervezetek közötti átjárást jobban működtetni. (Képgalériával frissítve.)
A Hidaskürti Magán Szakközépiskola alapítói, Cservenka János és családja valamint a budapesti székhelyű Széchenyi Társaság szeptember 20-án „A megmaradásunk záloga” címmel kerekasztal beszélgetést szervezett, majd a vendégek az iskola diákjaival közösen megkoszorúzták Hidaskürt központjában, a Széchenyi téren lévő emléktáblát, amelyet a Cservenka család 1997-ben helyezett el az iskola épületén. A koszorúzási ünnepségen dr. Rubovszky András, a Széchenyi Társaság főtitkára és Rácz Kálmán történész, a szakközépiskola tanára emlékeztette az ünneplő közönséget Széchenyi István örökségére.
Az ünnepségen részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kabinetfőnöke, Csallóközi Zoltán, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának képviseletében Pathó Marianna.
A kerekasztal-beszélgetésre meghívott közéleti személyiségekhez először Cservenka János iskolaalapító szólt, majd a szakközépiskola fiatal igazgatónője, Cservenka Krisztina vázolta, milyen elvek mentén végzik oktató munkájukat immár 22 éve a négy iskolában: Hidaskürtön, Bátorkeszin, Nagymegyeren és Nagykaposon.
A négy kihelyezett oktatási központ vezetője szintén részt vett a beszélgetésen, a négy helyen összesen közel 800 diákot oktatnak, Széchenyi örökségéhez méltóan, a változások korában is mindig az értékekhez ragaszkodva. A dél-szlovákiai régióban egyre nagyobb méretek öltő munkanélküliség, az elvándorlás, a szlovák kormány barátságtalan döntései mellett a tisztességtelen konkurenciával is meg kell vívniuk harcukat az iskolahálózat fejlődése érdekében.
Duray Miklós, az ünnepi megemlékezés védnöke elmondta, Cservenka Krisztina okos, egyenes és elszántságot tükröző mondatai őt is energiával töltik fel. Nem egyszerűen magyarul tanító, hanem magyar szemléletet követő iskolákra van szüksége a felvidéki magyar közösségnek, hangsúlyozta. A szlovákiai magyar közösség legégetőbb problémájának ő is az elvándorlást tartja, azt, hogy 1990 óta 110 ezer szlovákiai magyar tűnt el s statisztikából, és ma sem látni olyan erőfeszítéseket, ami ezt a folyamatot megállítaná.
Szóba került az interneten köröző dolgozat, amelynek két változata is napvilágot látott, Az elárult Felvidék, illetve a maffia-kapcsolatokat idéző címmel, Cosa Nostra a Felvidéken. Mindkét dolgozat szlovákul jelent meg előbb, mára több magyar fordításban is olvasható. Arról szól, hogyan szőtte át a szlovákiai magyar közéletet a maffia-gondolkodás, kik azok, akik1990-től igyekszenek megbénítani a közösségi építkezést.
Az ünnepségen részt vett a Széchenyi Társaság elnökségének nyolc tagja dr. Tóth József elnök vezetésével, aki emlékeztetett arra, hogy Cservenka János elsőként kapta meg Felvidékről a Széchenyi Társaság Emlékérmét.
Bekapcsolódott az eszmecserébe Pék László, a SZMPSZ elnöke és Farkas Iván, az MKP gazdasági alelnöke, mindketten kifejtették véleményüket a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala közreműködésével születő dokumentumot, amelyet az MKP és a Most-Híd vegyespárt vezetői is várhatóan aláírnak, és amely a magyar közösség ér5dekképviseletének alapelveit fogják tartalmazni.
A beszélgetést Palotás József, a Pannon Forrás – Kárpát-medencei szakképzést segítő hálózat egyik alapítója, aki a hidaskürti iskola kecskeméti partnere, segítője sok éve.
Az eseményről készült fényképeke megtekinthetik a képgalériában.
Felvidék.ma, Pogány Erzsébet
