A Csemadok Dunasápújfalusi Alapszervezete ismét egy értékeket összegző kiadványt adott ki, amelyben közel 150 fénykép is megjelent, a község krónikájának néhány oldala és a két világháború között írott iskolai krónika tíz évének kivonata is, amelyet 2022 decemberében adtak ki.
A kiadvány visszatekintés a múltba Dunaújfalu község krónikája és az iskola krónikája, pontosabban annak tíz éve alapján, amely kordokumentum is, hiszen benne van, mi mindent kellett megünnepelniük a tanévben a tanulóknak, amiből világossá válik, hogy Csehszlovákia megalapításának évfordulóját és az elnök névnapját is kötelezően ünnepelni kellett. Kiderül belőle továbbá, miszerint a szülők nehezen szokták meg, hogy már nincs szünetük a gyerekeknek az őszi és a tavaszi munkák idejére, amit a magyar világban megszoktak. A tanulók színdarabokat is előadtak, ezekről is szó esik, de az új iskola megépítéséről is, amire azért volt szükség, mert a tanfelügyelőség egészségtelennek tartotta a tantermet, amiben a gyerekek tanultak.
A község krónikája is ír az iskoláról, ezeket a részeket is olvashatják a kiadványban. Ebből más szokások is kiderülnek, például, hogy hol legeltették a gyerekek a libákat a községben.
Fotó: Neszméri Tünde
A régi szokásokról, ünnepekről is szól a Dunasápújfalu értékei – album című kiadvány. Mivel régen szokás volt fonóba járni, együtt dolgoztak, az ott elhangzott történeteket is leírta a krónika, ami szintén megjelent. Ezek közül talán az egyik legérdekesebb a bortolvajokról szóló, azokat ugyanis elkapta a pince tulajdonosa, bezárta a pincébe és segítségért sietett, a tolvajok azonban elszöktek, de a lovakat és a szekeret ott hagyták, azt a pince tulajdonosa még néhány évig használta, mivel a lovak tulajdonosa nem jelentkezett. A történetből az is kiderül, hogy az újfalusiak szőlői és pincéi Magyarbélen voltak, ahol a szőlőtermesztésre alkalmasabb a föld.
Az ehhez hasonló kiadványok arra szolgálnak, hogy feltárják egy község múltját, ezzel egy régió eseményeibe is betekintést adnak. A most megjelent album célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a község gazdag múltjára, megismerni belőle a múlt század elején élt emberek mindennapjait.
Ezáltal az olvasó jobban kötődni kezd saját településéhez, hiszen érzi, az ő nagyszülei, dédszülei is így éltek, így gazdálkodtak, így jártak iskolába.
Fontos ez, hiszen múltunk megismerése erőt adhat, hogy a jelenben és a jövőben jobban becsüljük múltunkat, örökségünket, értékeinket.
A kiadvány a Magyar Kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásából jelent meg, amelyet a Bethlen Gábor Alapon keresztül biztosítottak.
(Neszméri Tünde/Felvidék.ma)
