Él még a magyar Nagykéren is

Nagykér az Érsekújvári járás északi részén fekvő nagyközség, a Nyitra-völgye legdélibb öblének települése. A falu Nyitrától tizennégy kilométerre délre, a járási székhelytől, Érsekújvártól huszonnégy kilométerre északra található.

A falu lakosságának létszáma 2980. Ebből 55% a magyar lakosok száma, a legutóbbi népszámlálás szerint.

A Csemadok-alapszervezet megalakulása óta, közel 75 éve él, és a járás legjobb szervezetei közé tartozott mindig. Ma is a járás legnagyobb létszámú szervezeteinek egyike, 250 taggal. A nők és férfiak énekkara, valamint vegyes énekkar mindig az ország élvonalbeli csoportjai között volt. Ma is működik a vegyes énekkar, a fiatalokból álló citerazenekar és a Mórinca néptánccsoport. Generációk nőttek ki valamennyi népművészeti csoportból.

Annak is hagyománya van, hogy a járási vezetőségben Nagykér mindig aktívan képviseltette magát. Szabó Dénes, Kovács Pál neve évtizedeken keresztül fémjelezte a szervezetet. Most pedig Száraz László elnök tagja a területi választmánynak. 2017-től áll a szervezet élén. Családapaként, elnökként, szereplőként náluk természetes dolog, hogy mindkét gyermekük és a felesége is nemcsak tag, de aktív szereplő, közreműködő a rendezvényeken.

Száraz László az éneklés mellett a néptánc szerelmese. Olyannyira, hogy ma már a csaknem 40 tagú kis és nagy csoporttal gyakran szerepelnek a határokon túl, jártak Erdélyben, Magyarországon, s országos viszonylatban is sokfelé. Nekik ennél is fontosabb a közösség, mely a néptánc által is összehozza a falu ifjabb lakosságát is. Mint Lacitól megtudtam, sajnos a faluból – sokan a beköltözöttek közül inkább – szlovák iskolába adják a gyermeküket, de ezek a gyerekek ott vannak a magyar néptánccsoportban, magyarul énekelnek, táncolnak, mulatnak. Náluk még a szilveszteri bál is családi mulatság volt, a fiatal szülők a gyermekeikkel együtt jöttek a Csemadok-bálba. Nyári táborokban, táncházakban, zenében, énekben élik meg az összetartozás örömét. S hogy mindez megnyilvánul nemcsak a falu kulturális életében, de az egyház életében is, ezt volt szerencsém megtapasztalni a Csemadok által szervezett nemzeti ünnep alkalmából.

Talán sehol nem volt olyan szentmise, ahol az egész szertartás alatt zengett a templom a Csemadok kórusának gyönyörű énekétől, szinte a zsoltároktól kezdve az imákig végigénekelték a szentmisét. S mint Lacitól megtudtam, minden vasárnap, de van, hogy a hétköznapi misén is így van.

A nemzeti ünnep utáni vasárnapon, a mise után a kopjafához kivonult Száraz Márk tárogatójával, s hívó szavára a helyi óvoda-iskola, s természetesen a Mórinca tánccsoport tagjai közül is többen ott voltak és szerepeltek, közreműködtek a koszorúzásnál is.

Fotó: Csemadok FB-oldala

Méltóságteljes megemlékezés volt, ahol minden működő csoport fellépett. Dániel Erzsébet egykori járási elnök kapott felkérést az ünnepi beszédre.

Ünnepi beszédében kiemelte a 175 évvel évvel ezelőtti 48-as hősök, s a magyar nemzet szellemi nagyjainak példaadó kitartását, összefogását. Wass Albert gondolataival üzent a mának:

Véreim, fiatal magyarok, jól-rosszul, de valahogy átmentettük számotokra azt a nemzeti örökséget, ami Isten rendelése folytán a tietek. Átmentettük azt földrengésen, világégésen, nemzetpusztító, lélekgyilkoló nemzetköziség mesterséges tanainak szennyes özönvizén keresztül. Ha egyebet nem tudtunk értetek tenni, de ezt megtettük s becsülettel őrködünk fölötte, ameddig élünk. De a többi már a ti dolgotok és a ti felelősségetek. Egyet ne feledjetek el: amíg magyarok vagytok s az ősi kultur-örökség erkölcsi alapján álltok, addig Isten által kijelölt helyetek és szerepetek van a világban. De ha eldobjátok magatoktól ezt az örökséget, ha magyarságotokból kivetkőztök, akkor senkik se lesztek, csupán egy halom szemét, amit ide-oda sodor a szél, míg végül is elmerültök a semmiben.

Valaška Judit, Nagykér polgármestere ünnepi gondolataiban hangsúlyozta:

…a közös célok eléréséhez egy irányba kell menni. Kisebbségben élők számára az összefogás célja pedig az lenne, hogy a saját szülőföldünkön otthon érezzük magunkat, mindennel, ami ezzel együtt jár, az anyanyelvhasználattal, a saját sorsunkról szóló döntés jogával. A forradalom és szabadságharc üzenete az is lehet, hogy a saját érdekeinket magunknak kell megvédenünk, mert helyettünk senki nem teszi meg. A jelen korban vegyünk példát a múltból, a huszonéves márciusi ifjaktól…

A megemlékezés a Himnusz eléneklésével ért véget. Majd Száraz László elnök egy beszélgetésre, fogadásra hívta meg a szép számban megjelent közönséget.

Nagykér település a magyar lakosság létszámának csökkenésével már szórványvidéknek számít.

Reméljük, a Csemadok éltető ereje még sokáig segíti nemcsak a magyar iskola létezését, de a magyarság megmaradását is.

(Dániel Erzsébet)