Forró Krisztián, a Magyar Szövetség országos elnöke, köztársaságielnök-jelöltje a január 8-ai, Duray Miklóst ábrázoló komáromi táblaavatáson elhangzott beszédében elődeink tiszteletére, az összetartás fontosságára és a 2024-ben a felvidéki magyarokra váró kihívásokra, megmérettetésekre figyelmeztetett.
Leszögezte: minden közösség annyit ér, amennyire képes nagyjait megbecsülni, tisztelni, munkásságát megőrizni.
Örömét, egyúttal háláját fejezte ki a szervezők felé, akiknek köszönhetően ezentúl Komáromban is egy tábla emlékeztet Duray Miklósra, aki – mint mondta – olyan ember volt, akire fel lehetett nézni és aki irányt tudott mutatni.
„Továbbment mindannyiunknál és ezért többet is látott, többet tett mindannyiunknál és ezért nem egyszer bűnhődnie kellett. Helyt állt a közösségért, helytállt a magyarokért és ahogy ő maga mondta, a helytállás mindig bűnhődést hoz maga után. Őt is büntették. Büntették, pedig értünk tett ifjúsági szervezet, jogvédő intézet, vagy épp pártvezetőként” – fogalmazott.
Forró Krisztián kihangsúlyozta, amikor kellett, Duray hátra is tudott lépni.
„Amikor arról volt szó, hogy ki lesz a Magyar Koalíció Pártjának az elnöke, hátra tudott lépni. Soha nem magát helyezte előtérbe, hanem mindig a közösségért cselekedett és vállalta mindazt, ami ezzel jár. Áldozatot tudott felvállalni és példaként szolgált előttünk” – szögezte le.
Véleménye szerint nem véletlen, hogy sokan Esterházy János életútját helyezik párhuzamba Duray Miklóséval. A Magyar Szövetség elnöke sajnálatát fejezte ki, amiért a Komáromi Nagygyűlés 30. évfordulóján a felvidéki magyar politikus, közíró, a SZAKC elnöke már nem lehet jelen.
„Akkor is megtettek mindent azért, hogy megosszanak bennünket és az a rendezvény ne legyen sikeres. Mégis, 30 év után is elmondhatjuk, hogy akkor az a többezer ember, aki összejött azért, hogy kiálljon az önrendelkezés mellett, azok erősebben tértek haza. Bizalommal és reménnyel telve. Úgy érezték, hogy történt valami, mert együtt, közösen tudtak fellépni” – húzta alá.
Forró szerint ez az összetartás, ez a közös fellépés az, ami hiányzik most a felvidéki magyarságból. „Meg kell ismét erősödnünk, mert csak így tudunk sikereket elérni. Ez a mi feladatunk és tanulnunk kell az elődeink, a nagyjaink tetteiből, cselekedeteiből, eredményeiből. Mert a felvidéki magyarság akkor tudott sikereket elérni, amikor összetartott, amikor közösen tudott fellépni, amikor nem hagytuk, hogy megosszanak bennünket. Ez a feladatunk!” – jelentette ki.
Rámutatott, ebben az évben két kihívás vár a felvidéki magyar közösségre, amikor ismét erőt mutathatunk.
„Az egyik a köztársaságielnök választás, a másik az Európa Parlamenti választás. Mind a két alkalommal megmutathatjuk, hogy itt vagyunk és itt is akarunk lenni. Több mint ezeréves szülőföldünkön akarunk boldogulni, és azt akarjuk, hogy gyermekeink, unokáink is itt, a szülőföldjükön boldoguljanak. Ne kelljen elmenniük innen! Éppen ezért merítsünk elődeink, nagyjaink tetteiből, építsünk emlékükre, munkásságukra! Kívánom mindannyiunknak, hogy a Jóisten áldásával a közös összefogásunknak köszönhetően érjük el ismét azt, hogy a 2024-es év a felvidéki magyarság megerősödésének az éve legyen!” – fogalmazott a pártelnök.
Az ünnepélyes táblaavatásról készült riportunk itt olvasható.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
