Nőtt ugyan a szlovákiai háztartások átlagos pénzügyi vagyona, ám az ország továbbra is jelentős lemaradásban van Európához képest – főként az alacsony pénzügyi felhalmozás, a magas eladósodottság és a korlátozott megtakarítási képesség miatt. Bár a statisztikák emelkedést mutatnak, a vagyonelemek reálértéke és az életszínvonal-emelő hatás mindössze korlátozott. Minderre Ján Košč, a Szakszervezeti Szövetség gazdasági elemzője hívta fel a figyelmet.
Košč rámutatott: 2023-ban a szlovákiai háztartások nettó pénzügyi vagyona 9160 eurót tett ki, ami a legalacsonyabb érték volt az európai országok között. Ennek ellenére Szlovákia 2024-re – bár visszafogott növekedési ütem mellett – 10 580 euróra tudott előrelépni.
Az elemző szerint azonban
ez a bővülés „kizárólag nominális”, mivel „a magas infláció jelentősen gyengítette a valódi értéknövekedést”, és Szlovákia 2024-ben és 2025-ben is az EU egyik legmagasabb inflációs rátáját produkálta.
A szakértő arra is figyelmeztetett, hogy az ország az európai élmezőnyben van az eladósodottság terén. Az egy főre jutó átlagos adósság 2019-ben 7990 euró volt, 2024-re viszont 10 960 euróra emelkedett, ami 37,17 százalékos növekedést jelent. A háztartások pénzügyi szerkezete különösen sérülékeny: a hitelek aránya 51 százalék, a pénzügyi eszközöké mindössze 49 százalék – vagyis a szlovákiaiak több adósságot vállalnak, mint amennyi vagyonnal fedezni tudnák.
Košč szerint a pénzügyi hátrányok oka nem elsősorban az alacsony pénzügyi műveltség, hanem a hosszú évek óta alkalmazott „alacsony bérek politikája”.
Mint fogalmazott:
Ez oda vezetett, hogy a háztartások jelentős része nem tud tartalékot képezni, akik pedig képesek lennének rá, többnyire a bankokban helyeznek el kisebb összegeket váratlan kiadások fedezetére.
Az elemző hangsúlyozta: a szlovákiaiak alacsony pénzügyi vagyona nem pusztán egyéni döntések következménye, hanem mélyebb, strukturális okokra vezethető vissza. A tartósan alacsony jövedelmek mellett a „komplex lakáspolitika teljes hiánya” is fontos tényező.
A korlátozottan elérhető és drága lakhatás miatt a háztartások kénytelenek jövedelmük jelentős részét ingatlanba fektetni – ez viszont csökkenti a megtakarítási és befektetési képességet.
Košč szerint ezért elkerülhetetlenek az átfogó állami lépések. A szakértő úgy véli, hogy a gazdaság- és adópolitika, valamint a szociális rendszer átalakítására egyaránt szükség van, a megfizethető lakhatás támogatásától kezdve a bér- és járulékrendszer módosításáig.
„Ehhez nemcsak egy új, magas hozzáadott értékű termékekre épülő iparpolitika és egy új növekedési modell járulhat hozzá, hanem a kollektív szerződések kiterjesztése is”
– szögezte le Košč.
Végezetül hozzátette: „Ezek az intézkedések hatalmas potenciált jelentenek a szlovákiai gazdaság és a lakosság életszínvonalának újraindításában.”
BN/Felvidék.ma/Teraz.sk
