A Magyar Nemzet értesülései szerint Volodimir Zelenszkij mielőbbi tárgyalásokat sürget a választásokon győztes Tiszta Párt vezetőjével, Magyar Péterrel, mert vissza akarja szerezni a Magyarországon lefoglalt nagy mennyiségű aranyat és pénzt. Azt állítja ugyanis, hogy a gyanús körülmények között utaztatott, kétes eredetű szállítmányt ellopták tőlük.
Az Oscsadbank, azaz az ukrán állami takarékbank két pénzszállító autóját március 5-én a magyar Terrorelhárítási Központ emberei tartóztatták fel az M0-ás autópályán. A járművek Ausztriából Ukrajnába tartottak, rakterükben 40 millió dollárral, 35 millió euróval és 9 kilogramm arannyal, amit a TEK lefoglalt az akció során. Magyarország másnap kiutasította a szállítmányt kísérő hét ukrán állampolgárt, és nyomozást indított. A NAV azt is közölte: csak az idei évben több mint 900 millió dollárt, 420 millió eurót és 146 kilogramm aranytömböt szállítottak Magyarország területén keresztül Ukrajnába.
Mikola Davidjuk ukrán politológus az aranykonvoj kapcsán elmondta, az ukrán kormányhoz köthető háborús maffia pénzét foghatták el Magyarországon.
A magyar hatóságok pénzmosás gyanújára hivatkozva indítottak eljárást, a kormány pedig egy külön rendeletben (49/2026. (III. 9.)) rögzítette, hogy a szállítmány nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, és azt a vizsgálat lezárultáig visszatartják.
Az Oschadbank álláspontja szerint a szállítmány legális volt, Ausztriából (Raiffeisen Bank) tartott Ukrajnába, és minden szükséges dokumentummal rendelkezett. A pénzszállító járműveket március 12-én a NAV visszaadta a banknak, de a készpénzt és az aranyat továbbra is lefoglalva tartják.
Volodimir Zelenszkij tehát a kétes eredetű szállítmány visszaszolgáltatásáról tárgyalna a leendő magyar miniszterelnökkel, azt állítva, hogy azt „Orbán Viktor egyszerűen ellopta” tőlük. Az ügyben Andrij Pisnyij, az Ukrán Nemzeti Bank elnöke levélben fordult az Európai Külügyi Szolgálathoz (EEAS), hogy támogatást kérjen az Oschadbank készpénz- és aranykészletének Magyarországtól való visszaszolgáltatása érdekében. Az Európai Külügyi Szolgálat válaszlevelében elismeri, hogy az incidens körülményei sajnálatosak, viszont hangsúlyozza: az európai uniós jog nem szabályozza a tagállamok nemzeti hatóságainak eljárását ilyen esetekben, és nem terjed ki a vagyon esetleges lefoglalására sem.
Ugyanakkor a szolgálat is azon véleményét juttatta kifejezésre, miszerint „úgy tűnik”, hogy az ügy összefüggésben áll a pénzmosás elleni küzdelemmel, ahogy a magyar hatóságok hivatalos indoka is ez volt az elkobzásnál.
Hozzátették továbbá, hogy bármely, a tőkemozgást korlátozó intézkedésnek törvényes közérdeken kell alapulnia, és arányosnak kell lennie a kitűzött céllal. A levél zárásaként az EEAS közölte, hogy mind az Európai Bizottság, mind pedig az Európai Külügyi Szolgálat továbbra is értékeli az ügyet, figyelembe véve az ukrán hatóságoktól kapott kiegészítő információkat is.
NZS/Felvidék.ma
