A Magyar Szövetség elnöke bősi pulóveres fórumán arról beszélt, hogy a felvidéki magyar közösség előtt most a bizalom visszaépítése, a választók megszólítása és az „egy magyar párt” üzenetének tudatosítása a legfontosabb feladat. A beszélgetésen szó esett a parlamenti képviselet tétjéről, a bizonytalan választók eléréséről és arról is, hogy a közösség jövőjét ma már nemcsak identitási, hanem megélhetési kérdések is meghatározzák.
Bősön folytatódott Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke pulóveres országjárása. A fórumon a szervezők és a résztvevők is a közvetlen beszélgetésre, az őszinte kérdésekre és a tabuk nélküli eszmecserére helyezték a hangsúlyt. A megnyitóban is elhangzott, hogy a közélet és a politika nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a felvidéki magyar közösségnek legyen beleszólása saját ügyeibe, ezért minden dolgozni akaró embert támogatni kell a közösségi célok érdekében.
Gubík László a fórum elején arról beszélt, hogy a pulóveres országjárás lényege a közvetlenség. Felidézte, hogy a pulóver mint politikai szimbólum Öllös László politológustól származik, aki egy konferencián arra figyelmeztetett: forradalmat nem öltönyben és nyakkendőben lehet csinálni. Gubík, mint mondta, közszolgálatként tekint a választókkal való személyes kapcsolattartásra.
Kép forrása: Magyar Szövetség
A bősi fórum központi üzenete az volt, hogy ma már egyetlen magyar párt maradt a felvidéki magyar politikában. Gubík úgy fogalmazott: ez ugyan egyszerű és evidens mondatnak tűnik, valójában azonban még mindig nem az a magyar emberek jelentős része számára. Tapasztalatai szerint sokan ma is úgy beszélnek, mintha továbbra is több magyar politikai erő állna egymással szemben, ezért az egyik legfontosabb feladat annak tudatosítása, hogy a megosztottság időszaka lezárult, és a felvidéki magyarság előtt jelenleg egyetlen magyar párt áll szervezett politikai képviseletként.
A pártelnök szerint ennek a tudatosításnak azért is van különös jelentősége, mert az elmúlt másfél évtized belső konfliktusai következtében a felvidéki magyar közösség egy része egyszerűen elengedte a magyar politizálás ügyét. Mint mondta, sok ember már nem követi, ki vezeti a pártot, mit képvisel, és egyáltalán mi a kínálata.
A pulóveres fórumok egyik legfontosabb célja ezért az elveszett bizalom visszaszerzése, a párt és a választók közötti kapcsolat újraépítése.
Gubík beszédében kutatásokra is hivatkozott. Elmondása szerint a felvidéki magyar választók körében végzett reprezentatív felmérés azt mutatta, hogy a potenciális magyar választók 45 százaléka egyáltalán nem menne el szavazni, míg a közösség stabil, körülbelül egyharmados része következetesen a magyar pártra voksolna. A kettő között helyezkedik el az a réteg, amely ugyan elmenne szavazni, de valamilyen szlovák pártot választana. A fórum egyik fő tanulságaként azt fogalmazta meg, hogy
a Magyar Szövetségnek elsősorban ezt a bizonytalan vagy eltávolodott réteget kell újra megszólítania.
Ehhez azonban nem elég a hagyományos identitáspolitikai nyelv. Gubík hangsúlyozta: a kutatások szerint a magyar embereket első helyen nem a klasszikus kisebbségi kérdések, hanem az úgynevezett „kenyértémák” foglalkoztatják. A megélhetés, a pénztárcát érintő kérdések, a régiófejlesztés, a munkahelyek, az infrastruktúra, a szociális helyzet és az egészségügy állnak a prioritási lista élén, és csak ezután következnek a magyar kultúrával, iskolákkal és nyelvi jogokkal összefüggő ügyek. A pártelnök szerint ez világos irányt mutat arra nézve, hogyan kell bővíteni a Magyar Szövetség politikai kínálatát.
Kép forrása: Magyar Szövetség
A fórumon felmerült az is, hogy a választók számára nem mindig világos, milyen irányba tart a párt, mennyire identitáspárti, mennyire regionális vagy gazdasági fókuszú. Gubík erre válaszul azt mondta: a Magyar Szövetség identitása szerinte egyértelmű. Olyan politikai közösségként írta le a pártot, amely a felvidéki magyar közösség érdekeit képviseli, miközben a velük élő többi nemzetiség ügyeit is felkarolja, és a déli régiókban élő szlovákokkal is partneri viszonyra törekszik. Emellett a tisztességes politikai kultúra, a normális hangnem és az érdemi párbeszéd visszahozatalát is a párt küldetésének nevezte.
A bősi est másik fontos témája a parlamenti képviselet gyakorlati jelentősége volt. Gubík és a kérdezők is többször utaltak arra, hogy a magyar közösség előtt álló ügyek csak akkor kezelhetők igazán hatékonyan, ha van szervezett magyar jelenlét az országos politikában. A pártelnök szerint
ha sikerül mozgósítani a közösséget, akkor különösen a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járásból érkező választói erő biztosíthatna stabil parlamenti képviseletet.
Szóba került a lehetséges szlovák partnerekkel való jövőbeni együttműködés kérdése is. Gubík ezzel kapcsolatban óvatosan fogalmazott: szerinte jelenleg nincs természetes partner, ugyanakkor a magyar politikának úgy kell mozognia, hogy a saját kulcskérdései alapján keresse az együttműködés lehetőségét. A szlovák politikai térben szerinte más-más területeken más pártokkal lehet értelmes vitát vagy együttműködést folytatni, de elhamarkodott elköteleződés helyett jelenleg az erősödésre és az önálló mozgástér fenntartására kell törekedni.
Kép forrása: Magyar Szövetség
A fórumon külön kérdésként merült fel a Magyar Péterrel, Magyarország leendő miniszterelnökével tervezett találkozó is. Gubík ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy a mindenkori magyar kormánnyal vagy leendő magyar kormányzati szereplőkkel a felvidéki magyar közösség érdekében szükséges fenntartani a kapcsolatot. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Magyar Szövetségnek önálló érdekképviseleti logika mentén kell eljárnia, és a találkozókhoz is professzionálisan, a közösség érdekeit szem előtt tartva kell viszonyulnia.
A bősi beszélgetésből az is világosan kirajzolódott, hogy a pulóveres országjárás nem pusztán kampányeszköz, hanem politikai módszer is. Gubík egy korábbi, spontán kocsmai beszélgetést hozott fel példaként, ahol különböző politikai hátterű emberekkel tudott hosszasan eszmét cserélni, és úgy látta: sokan nem azért nem támogatják a Magyar Szövetséget, mert elutasítják, hanem mert egyszerűen nem találkoznak közvetlenül annak üzeneteivel. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy ha a politika nem jut el az emberekhez, akkor a politikusnak kell elmennie hozzájuk.
A bősi állomás összegzéseként elmondható: a pulóveres országjárás itt is ugyanazt az alapkérdést járta körül, mint más helyszíneken: sikerül-e újra politikai közösséggé formálni azt a felvidéki magyar választói réteget, amely ma részben közömbös, részben bizonytalan, részben más politikai irányok felé sodródott. Gubík László Bősön azt az üzenetet próbálta megerősíteni, hogy a Magyar Szövetség számára most a legfontosabb feladat az egyetlen magyar párt tényének tudatosítása, a bizalom visszaszerzése és annak bizonyítása, hogy a magyar képviselet nem csupán identitáskérdés, hanem a megélhetést és a mindennapokat is befolyásolja.
SZE/Felvidék.ma
