Brüsszeli határozat alapján az EU tagországok közül elsőként formálhat jogot Szlovákia a saját előállítású mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeinek „eredeti szlovákiai nyersanyagokból előállított” felirattal történő megjelölésére – írja a Pravda.sk hírportál.
Az adott feltételek teljesítése mellett a hazai élelmiszeripari előállítók a termékeiket az említett megjelöléssel kiegészíthetik, amivel a fogyasztókat arról tájékoztatják, hogy a vásárolt termék alapanyaga 74 százalékban hazai nyersanyból származik.
Az állami állategészségügyi és élelmiszeripari hatóság a „szlovákiai” megjelölést csak alapos vizsgálat után fogja megítélni, s ígérete alapján mostantól befejeződött a külföldi eredetű termékek „szlovákiai köntösbe való bújtatásának” az időszaka.
A hazai termékekre vonatkozó brüsszeli támogatás abban az időszakban érkezik, amikor Európában jelentős élelmiszer-túlkínálat mutatkozik – mindez az orosz embargóval függ össze, amelynek hatására leginkább az almából, zöldségből, valamint a tej- és hústermékből keletkezett túlkínálat az európai piacon.
Az ősz folyamán eldől, milyen szinten van a hazai fogyasztói társadalom patriotizmusa, ragaszkodása a hazai termékek irányában. Mint ismeretes, a legtöbb fogyasztónál még mindig az árérzékenység érvényesül, így a választásnál az ár a domináns meghatározó tényező.
A nyár óta folyamatosan csökkennek a gyümölcsök és zöldségek árai, ezenfelül a cukor ára, manapság egy kilóhoz már 79 centért is hozzá lehetett jutni. Az aratási szezon után néhány bolthálózatnál már négy centért is lehetett kiflit vásárolni. Az árcsökkenés európai szinten a jó gabonatermés és a cukortúltermelés következménye.
Ebből kifolyólag a hazai malomipar és cukoripar képviselői kénytelenül is hozzájárultak azokhoz a kedvezményekhez, amelyeket a fogyasztók örömmel kihasználtak.
A vásárlói patriotizmushoz tehát a valós piaci szituáció is hozzájárult, de az is, hogy a cukor és a liszt javarészt most is hazai előállítók keze munkája.
Legújabban az orosz élelmiszeripari szankcióknak köszönhető árutöbblet nyomja le az élelmiszerek árait. Ebből adódóan próbálnak nagyobb hatást gyakorolni a hazai gyártók a fogyasztókra, hogy a termékek vásárlásánál részesítsék előnyben a hazait.
A legutóbbi felmérés alapján, amelyet egy héttel ezelőtt hozott nyilvánosságra a mezőgazdasági tárca, egyre erősebb kapcsolódás mutatható ki a hazai fogyasztók és a hazai gyártók, termelők között. 2014 első félévében a Szlovákiában előállított élelmiszerek aránya a legnagyobb bolthálózatok némelyikében a 63 százalékot is elérte.
Az áprilisi felméréshez viszonyítva, amelyet a Gfk Slovakia piackutató ügynökség készített a Szlovák Élelmiszeripari Kamara részére, kimagasló javulás volt tapasztalható.
E korábbi kimutatás alapján a hazai élelmiszerek aránya a pultokon ugyanis 50 százalék alatt volt. A kereskedők viszont hozzátették, hogy nem a polcokon elhelyezett mennyiség a döntő tényező, hanem a forgalom, pontosabban az, hogy hazai terméknek mekkora a részaránya az eladás tekintetében.
Ugyanakkor a statisztikai adatok sem képesek minden esetben a valós helyzetről számot adni. Kétségtelen, hogy az elemzésnél nagy figyelmet kell szentelnünk magára a termékre, mármint arra, valóban szlovákiai-e a csomagoláson szlovákiai felirattal ellátott termék. A probléma az, hogy még azok a termékek is, amelyet a közvélemény hazainak hisz, sem biztos, hogy ténylegesen hazai.
Példaként megemlítendő egy ismert szlovákiai gyártó étolaja, amelyet külföldi repcéből sajtolnak ki. Nem véletlenül vették el az adott gyártónak előzőleg megítélt „Značka kvality SK (Minőségi szlovákiai termék)” címet, amelyet a szaktárca a Szlovákiában előállított termékeket minősíti, és amelyek az állami élelmiszeripari felügyelet ellenőrzése alá tartoznak. Ez az intézmény garantálja ugyanis a minőséget és az eredetet.
„A szlovákiai mezőgazdasági és élelmiszeripari termék egy olyan megjelölés, amellyel a gyártók önként megjelölhetik a termékeiket, viszont egyfajta erkölcsi kötelességet is von maga után a fogyasztók irányába. A gyártóknak nem szabadna marketingtrükkökket bevetni”, mondta Jozef Bíreš, az állami állategészségügyi és élelmiszeripari hivatal igazgatója.
Ezért az említett termékeket be kell jegyeztetni, majd az állami élelmiszeripari felügyelet ellenőrzése alá vonja, hogy megviszgálja, a tartalom fedi-e a megjelölésben foglaltakat.
Bíreš véleménye alapján elsősorban azok a cégek kerülnek megfigyelés alá, amelyek hústermékek, mint például baromfi csomagolására szakosodtak.
Éppen a hazai eredettel felcímkézett csirkék magas aránya volt az, ami aggodalmat váltott ki a baromfitenyésztők körében, akik azt állítják, lehetetlen a bolthálózatokban 85,8 százalékban hazai eredetű baromfit árusítani, miközben a hazai fogyasztásból való részesedés hozzávetőlegesen csak 50 százalékot tesz ki.
Akkor hát miként mutatják ki a bolthálózatok a hazai eredetű termékek arányát?
„Az elemzés különféle módszerekkel történik, amelyek közül egyik sem tökéletes. A kérdés megválaszolását inkább az arra hivatott szervekre bízzuk, mivel a baromfiforgalmazók teljeskörű ellenőrzésére nincs megfelelő hátterünk és jogkörünk”, említette Renáta Filipčíková, a Billa Slovensko képviselője, hozzátéve, „ha bebizonyosodna az eredettel való visszaélés, levonnák a megfelelő következtetéseket”.
A Tesco szlovákiai hálózatában az élelmiszereket az agrártárca által lefektetett 20 osztályba sorolják.
„A szlovákiai élelmiszer pontos defíníciója egyelőre nem ismert. Az EAN kód (vonalkód) általi beazonosítás jelenleg az egyedüli, ami által rendszerezetten és mérsékelt hibaaránnyal elemezni tudjuk a termékválasztékot”, fogalmazott Tomáš Ferenčák, a Tesco kommunikációs felelőse.
A minisztérium ugyanakkor már állást foglalt abban a kérdésben, mit kell szlovákiai élelmiszer alatt értenünk. Az Agrokomplex kiállításán Ľubomír Jahnátek mezőgazdasági miniszter felhívta a hazai előállítók figyelmét arra, abban az esetben, ha termékeik összetétele 75 százalékban hazai nyersanyagot tartalmaz, használják a szlovákiai megjelölést. Ez a olyan kommunikációs eszköz, ami által a fogyasztó biztosított lesz afelől, hogy eredeti szlovákiai termékkel van dolga, és megvásárlásával hazai terméket támogat.
Bár az élelmiszeripari előállítók és a mezőgazdasági minisztérium, illetve a bolthálózatok közötti kapcsolatokat idillikusnak nevezhetjük, érezhető a változás szele. Egyre többen saját reklámkampányaikon belül hívják fel a hazai termékekre a figyelmet, de végezetül mindent az üzleti szándék vezérel.
„Gyakran olyan szituációban találjuk magunkat, hogy a hazai üzleti egységben egy nemzetközi élelmiszeripari vállalat cseh leánycégének a baromfiterméke olcsóbban beszerezhető, mint a szlovákiai leánycégének ugyanazon terméke”, említette az egyik nagyobb szlovákiai bolthálózat szóvivője.
A hazai előállítású termékek részarányát tekintve érdemes megemlíteni egy másik bolthálózat képviselőjének véleményét is. „Egy nagy eladóterülettel rendelkező kiskereskedelmi egységeket üzemeltető bolthálózat vagyunk több mint 10 ezer élelmiszeripari termékkel.
A jelenlegi 50 százalékos részesedést tekintve is, abszolút számokban mérve minden bizonnyal több hazai terméket értékesítünk, mint azok a kisebb kiskereskedelmi egységek, amelyek 70 százalékos részarányt mutatnak ki a hazai termékek arányát illetően”, konstatálta Martin Gärtner, a Kaufland képviseletében.
E megjegyzés alapján sem egyszerű nyilatkozni az értékesített szlovákiai termékek valós részarányát illetően, illetve arról, hogy hazai termékek az össztermékek forgalma tekintetében milyen arányban veszik ki részüket.
Azzal a feltevéssel, hogy a hazai termékeket nehezebb eladni, mert drágábbak, Gabriel Csollár, a Coop Jednota Slovensko elnöke nem ért egyet. „A szlovákiai termékek nem drágábbak, mint a külföldiek. Ez egy olyan tévhit, amelyet a nem hozzáértők, laikusok terjesztenek”, állítja Csollár. Megemlíti, bizonyos hazai termékek drágábbak, mások olcsóbbak is lehetnek. Mindez egyrészt a piac, a versenyhelyzet, a gyártási és forgalmazási költségek kérdése”, fűzte hozzá.
Arra a kérdésre, milyen jövőkép elé néz a szlovákiai élelmiszerek értékesítése, a legközelebbi hónapokban tudunk megfelelő képet alkotni.
„Hogy képet kapjunk a valós értékesítésről, az egyes elemzési, számítási metódusokat egységesíteni kell”, véli Dušan Janíček, az SPPK alelnöke. Szerinte csak az év végével tudunk teljes képet alkotni, milyen szinten haladt előre a hazai élelmiszeripari termékek aránya.
Pravda.sk/ HCS, Felvidék.ma