Közvetlen, kulturált párbeszéddel kell megoldaniuk problémáikat a közép-európai országoknak, így lehet valóban eredményt elérni – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén külpolitikai kérdésekről tartott beszámolójában.
A miniszter kifejtette: jó példa a magyar-szlovák viszony, amely mostanra kiegyensúlyozott lett. Románia esetében is erre van szükség, vagyis nem a vita kedvéért kell vitázni, hanem a megoldásért – hangsúlyozta Szijjártó Péter, amikor ismertette a román külügyminiszterrel folytatott korábbi tárgyalásait.
A magyar kormány semmilyen megoldásba nem megy bele, amely a magyar közösség érdekeivel ellentétes – jelentette ki a miniszter.
Az elmúlt egy év külpolitikájáról szólva Szijjártó Péter azt mondta: Közép-Európában jelenleg a legfontosabb kérdés az energiabiztonság. A magyar kormány keresi a diverzifikáció lehetőségeit, és bár sok kritika érte az elmúlt időben az Azerbajdzsánnal épített kapcsolatai miatt, az az ország fontos gázszállítási lehetőséget jelent.
A terrorizmus elleni küzdelemről elmondta: jelentősen romlott a helyzet az utóbbi időben, az Iszlám Állam (IÁ) és szövetségesei újabb terrorcselekményeket követtek el, és már Afrikában és a Közel-Keleten is egyre intenzívebb a terrortevékenység. Ezért meglátása szerint helyes döntést hozott az Országgyűlés azzal, hogy katonák küldésével járul hozzá az IÁ elleni harc sikeréhez. Augusztus végéig a teljes magyar kontingens kitelepül Irakba – tette hozzá.
Szijjártó Péter hangoztatta: a bevándorlási gond megoldása nem Európában, hanem Európán kívül keresendő, békére, gazdasági stabilitásra és működő líbiai államra van szükség. Minden pragmatikus, érzelmi és emberi jogi szempontból is az a helyes, ha a gyökerénél kezelik a helyzetet. Azt a célt kell meghatározni, hogy ne legyen olyan ember, család, akit-amelyet arra kényszerítenek, hogy elhagyja otthonát – fogalmazott. Megjegyezte: ugyanakkor a Földközi-tenger felől érkező bevándorlók tömege mellett legalább ilyen súlyos probléma a Nyugat-Balkán felől érkező migrációs nyomás.
A miniszter a déli nyitásról azt mondta, hogy Latin-Amerika és Afrika fejlődése a világ minden területének figyelmét felkeltette, és Magyarország „éppen időben” szállt be ebbe a kapcsolatépítésbe.
Az idei év első két hónapjának külgazdasági adatait ismertetve közölte: a magyar export 5 százalékkal nőtt, és bár szinte minden irányba jelentősen növekedett a kivitel, Oroszország és Ukrajna felé csökkent a korlátozó intézkedések miatt.
A május 21-22-ei rigai keleti partnerségi csúcstalálkozóról Szijjártó Péter közölte: történelmi jelentőségű tanácskozás lesz, amelyen az EU-tól előremutató és bátor lépésekre van szükség.
A közép-európai országok együttműködésével kapcsolatban a miniszter hangoztatta, nagyon fontos a visegrádi csoport (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) országai közötti kapcsolatok további mélyítése, Közép-Európa politikai és gazdasági súlya növeléséhez elengedhetetlen az együttműködés még szorosabbra fűzése.
Németh Zsoltnak (Fidesz), a külügyi bizottság elnökének érdeklődésére Szijjártó Péter elmondta: a visegrádi csoportnak lehetősége és kötelezettsége a segítségnyújtás a keleti partnerség országainak, a V4 tudja a leghitelesebb támogatást adni a demokratikus átalakuláshoz, hiszen ezek az országok rengeteg tapasztalatot és tanulságot halmoztak fel.
Schöpflin György (Fidesz-KDNP) néppárti európai parlamenti képviselő kérdésére azt is hozzátette, hogy a V4-es együttműködés minden közép-európai ország „elemi érdeke”.
Gyöngyösi Mártonnak (Jobbik), a külügyi bizottság alelnökének Ukrajnával kapcsolatos felvetésére a miniszter kiemelte: azt kell szem előtt tartani, hogy a változások következtében a kárpátaljai magyar közösség ne kerüljön rosszabb helyzetbe.
Szijjártó Péter a szocialista Demeter Márta magyar-amerikai kapcsolatokra vonatkozó kérdésére azt mondta, hogy az utóbbi időben a két ország politikai együttműködése „jóval nyugodtabb és csendesebb lett”.
mti/Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”52827,50899,49614,49563,49271″}
