A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) október 2-4-e között első alkalommal Berekfürdőn rendezte meg a Kárpát-medencei Mentálhigiénés Hálózatépítő konferenciát.
A hálózatépítés fontos állomása volt a hétvégén Berekfürdőn megrendezett konferencia, ahová Erdélyből, Felvidékről, Délvidékről és Kárpátaljáról is érkeztek résztvevők. Az előadók között találtuk Felvidékről a Szlovákiai Magyar Mentálhigiénés Közösség elnökét, Szathmáry Zsuzsannát, és Molnár Éva és Molnár István lelkészeket Királyhelmecről, utóbbiak Az erőszak megértése és megelőzése fiatalok körében élménypedagógiai módszerrel címmel mutatták be programjukat.
A találkozót Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára nyitotta meg, köszöntőt mondott Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnöke és Sepsi Enikő, a Károli Gáspár Református Egyetem BTK dékánja. Bevezető előadást tartott Fráter Olivér az NSKI elnökhelyettese.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a megnyitó áhítat után azt mondta: a 20. századi magyar történelem rendkívül hányattatott volt. Az államtitkár az alaptörvényt idézte, amely szerint Magyarországnak lelki megújulásra van szüksége.
Az államtitkár úgy fogalmazott: a kormány számára a kormányzás „nem csupán mérnöki munka”, nem csak az állami bevételek újraelosztásáról, hanem sokkal többről szól, „a nemzet lelkével épp annyit kell törődni, mint a pénztárcájával”.
A konferenciára, amelyet első alkalommal rendezett meg a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, Erdélyből, a Felvidékről, a Délvidékről és Kárpátaljáról is érkeztek résztvevők. Az esemény közvetlen célja a Kárpát-medence magyarságának mentális megújulását segítő hálózatok létrehozása, a hálózatépítés folyamatának gyorsítása.
Rétvári Bence utalt az alaptörvény szövegére, amely szerint” Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.” Az értékteremtéssel kapcsolatban példaként említette egyebek között az érettségi feltételéül szolgáló iskolai közösségi szolgálatot, amelynek célja, hogy a fiatalok „belekóstolhassanak” az önkéntességbe. Kiemelte: jóval több gyermeknek kellene hit- és erkölcstant tanulnia, hiszen a hittel rendelkezők könnyebben megállják helyüket az életben. Utalt arra, a kormánynak segítenie kell, hogy a fiatalok itthon találják meg életcéljukat, közösségüket, segítenie kell nekik gyökeret ereszteni, és akkor kevesebben fogják külföldön keresni boldogulásukat.
Sepsi Enikő, a Károli Gáspár Református Egyetem dékánja köszöntőjében elmondta: a mentálhigiénés hálózat egyre kiterjedtebb működését szolgáló együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá a Nemzetstratégiai Kutatóintézettel. Beszámolt arról, hogy az elkövetkező öt évben az egyetem továbbra is feladatának tekinti a testi-lelki egészség fenntartását, célul tűzte ki az egyházi jelleg erősítését, a minőségi oktatást és a piaci jelleg erősítését. Megemlítette: 2016-tól nyolc szakmai műhellyel működő kiválósági képzési központ is létrejöhet, egyben reményét fejezte ki e terv megvalósulása iránt.
Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese egyebek mellett arról beszélt, hogy a világ legfrissebb boldogságindex-tesztjén Indonézia, Mexikó és India maga mögé utasított náluk gazdaságilag fejlettebb országokat, például Svédországot is. A trianoni utódállamok többsége – köztük Magyarország is – a sereghajtók közé tartozik.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet feladatának tekinti e tendencia megfordítását és a magyarok „életigenlésének” visszahozását. Kiemelte: ha a magyar nemzet biztos jövőt akar magának a Kárpát-hazában, akkor azt az ősi tudást és keresztény alapelvet kell szem előtt tartani, amely a magyarság fennmaradását eddig biztosította, „így lehetünk boldog és egészséges magyarsága a világnak.”
A műhelycsoportok és szakmai jó gyakorlatok ismertetése mellett számos előadás várta a szakmai közönséget. Kiemelendő volt ezek közül Grezsa Ferenc, a KRE Pszichológiai Intézetének adjunktusa, aki a Kárpát-medencei Magyar Lelki Segítő Szolgálat program előzményeiről, jövőbeli terveiről beszélt. Bagdy Emőke professzor asszony pedig az aktuális világban elmagányosodott, elidegenedett egyén hiányállapotait, az ebből való kilábalás lehetőségeit mutatta be. Péterfi Ferenc, a Közösségfejlesztők Egyesületének vezető tanácsadója a szakmai közösségek és hálózatok szerepéről szólt.
A találkozót október 4-én a Együttműködés – hálózatépítés című plenáris fórum zárta, melyet Buza Domonkos, a Magyar Mentálhigiénés Szövetség elnöke és dr. Grezsa Ferenc, KRE Pszichológiai Intézetének adjunktusa moderáltak.
A lelki megújulás a magyarság jövőjének záloga
„A különböző lelki, illetve lelki gyökerű viselkedészavarok sajnálatos módon a Kárpát-medencei magyarságában is széles körben elterjedtek. Az önkárosító magatartásformák, a teljes problémahalmaz mérséklése a nemzeti megújulás záloga. Ehhez elengedhetetlen a közösségükben aktív szakemberek határokon átívelő együttműködése, munkájuk összehangolása.
A kooperáció erősítése mellett fontos továbbá a humán segítői területeken dolgozók szakmai kompetenciájának növelése, ismereteik bővítése. Ezt a célt szolgálja a KRE Kárpát-medencei Magyar Lelki Segítő Szolgálat programja, amely figyelemmel követi és támogatja a lokális mentálhigiénés programokat, valamint a földrajzi és időbeli távolságok áthidalására internetes Forrásközpontot is működtet. A jó gyakorlatok, segítő programok alapgondolatainak megosztása, kölcsönös megismerése olyan hálózatot hoz létre, amely biztosítja a szakmai alapelvek érvényesülését, és az önképzéshez is nagymértékben hozzájárul” – írták a szervezők.
Hozzátették: „A konferencia közvetlen célja a hálózatépítés folyamatának gyorsítása, olyan működő hálózatok létrehozása, amelyek segítik a Kárpát-medence magyarságának mentális megújulását. Ez minden magyar ember érdeke, úgy materiálisan, mint lelki értelemben.”
nski.hu, mti nyomán Felvidék.ma
