A terrorellenes törvénycsomag szerepelt terítéken a média hétvégi politikai vitaműsoraiban, mivel a tervezett intézkedések jócskán megosztják a politikai színteret. A kormány szükséges szigorításokról beszél, az ellenzék fölösleges, túlzó korlátozásokról.
A köztelevízióban Robert Fico és Bugár Béla vitázott. Bugár úgy fogalmazott: hatalmas mennyiségű olyan dolog van az előterjesztésben, ami nem tartozik oda. Bugár elsősorban a katonai hírszerzés, a rendőrség és a titkosszolgálat jogköreinek erősítését tartja aggályosnak, ezekről véli úgy, semmi közük a terrorellenes harchoz. „Ezek a javaslatok a szabadság és a biztonság egyensúlyát borítják fel” – jelentette ki Bugár. Pártja nem támogatja, hogy bírói döntés nélkül a jelenlegi három helyett hat napra lehessen őrizetbe venni azt a személyt, akit terrorizmussal gyanúsítanak. És szükségesnek tartaná, hogy a terrorellenes csomagon belül megváltozzon a rendőrség és a titkosszolgálatok tevékenységének ellenőrző rendszere is. Fico szerint az előterjesztés csak az olyan alapvető intézkedéseket tartalmazza, amilyenek más államok jogrendjében már rég megvannak, és módosítani is hajlandók rajtuk, ha azok nem a törvény lényegét akarják megváltoztatni.
Ezután a vita már a menekültkérdés kezeléséről szólt. Robert Fico nem tart attól, hogy Szlovákia elveszíti a kötelező migránskvótával kapcsolatos pert az Európai Unió Tanácsával szemben. A köztelevízió hétvégi vitaműsorában úgy fogalmazott: „ahányszor jogi párbajba kezdünk, mindig abban a hitben tesszük, hogy győzni fogunk”. A szlovák kormány érvei erősek, fogalmazott.
Vitapartnere, Bugár Béla, a Most-Híd elnöke viszont rossznak tartja, hogy perre viszi az ügyet a kormány. Szerinte az ilyen lépés nem konstruktív és felesleges, hiszen ha Szlovákia egyszer már elutasította a menekültek kötelező elosztását, az Európai Unió azt semmilyen módon nem kényszerítheti rá az országra. Bugár szerint Szlovákiának Csehország példáját kellene követnie és „a közös kiutat kellene keresnie, nem még jobban szétverni az Európai Uniót”. Bugár attól is tart, hogy a per miatt Szlovákiát más téren hátrányok érhetik, komoly uniós partnereket veszíthet el, akikre pedig szüksége lenne. Hogy hol és miben? Erre példaként a „kétsebességes Európa”-elképzelést hozta fel, vagyis gyakorlatilag beismerte: a régi és erős tagországok zsarolásának alá kellene rendelnie magukat az új tagállamoknak.
Fico erre meglehetősen emotívan reagált. Úgy fogalmazott: „Ne kakáljuk össze magunkat rögtön és ne viselkedjünk úgy, hogy nekünk kutyakötelességünk mindig azt követni, amit valaki megparancsol nekünk. Ne reszkessünk már attól a gondolattól is, hogy valaki esetleg majd azzal fenyeget meg minket, hogy megvonják az európai támogatásokat.” Mert az sem igaz, hogy Szlovákia hátat fordított a migránsválságnak. „Igenis, szolidárisak vagyunk”, szögezte le. Szlovákia teljesíti befizetéseit a válságkezelő alapba és személyi segítséget is nyújt a schengeni rendszer védelmében. „Ha ma egy ország, mely maga nem képes megvédeni a schengeni határát, megkér bennünket, a lehetőségeinkhez mérten segítünk. De nem leszünk hajlandók felelősséget viselni azért, ha valaki nem tudja megvédeni határait, és a területén ellenőrizetlenül haladhatnak át migránsok százezrei, akikről senki semmit nem tud.”
Fico megismételte korábbi kijelentéseit, hogy a kvóták elutasítása az ország védelmével és a lakosság biztonságának megtartásával egyenlő. Számára elképzelhetetlen, hogy ötvenezer migránst telepítsen be valaki az országba, akikről senki nem tud semmit, s gyakran terrorszervezetekkel állnak kapcsolatban.
Bugár szerint az ötvenezer migráns emlegetése és a muzulmánok automatikus összekötése a terrorizmussal csak merő felesleges riogatás. „Nagyon szigorú menekültügyi rendszerünk van, mondta, azok a migránsok, akik hivatalosan lépik át Szlovákia határát, bekerülnek az idegenrendészeti eljárásba, tőlük tehát nem kell félni” – erősködött. Fico azzal vágott vissza, hogy Bugár az elméletet ismételgeti, miközben a kormány minden eszközt bevet a határ megfigyelésére, mégsem tudja garantálni, hogy azon nem csúszik át néhány ember. A biztonságot szerinte nem lehet lebecsülni. A titkosszolgálati jelentések tartalma is sok veszélyre figyelmeztet. „A kockázatokról ezért beszélünk nyíltan nem azért, hogy ijesztgessünk” – hangsúlyozta.
A témáról bővebben Szűcs Dániel is kifejtette véleményét Véleményrovatunkban, ami ITT>> olvasható.
-ngyr, Felvidék.ma