A keddi strasbourgi plenáris ülésen az EP-képviselők vitáztak a gazdasági-pénzügyi válság megoldásának lehetőségeiről, a G20-ak washingtoni csúcstalálkozójának eredményeiről és a válság utáni időszakban az EU előtt álló kihívásokról és feladatokról.
A vitában a Tanács képviseletében felszólalt Jean-Pierre Jouyet. A francia Európa-ügyi miniszter megerősítette: a francia elnökség egyik fő prioritásának tekinti, hogy létrehozzon egy mentőcsomagot az 1929-es válsághoz hasonló méretű gazdasági-pénzügyi recesszió kezelésére. A tagállamok bankközi kölcsöngaranciákat nyújtottak és tőkeinjekciót hajtottak végre a bankok számára – mondta.
Jouyet üdvözölte az Európai Központi Bank által végrehajtott kamatláb-csökkentést, és azt mondta, a Tanács támogatja a jegybank további kezdeményezéseit. „A G20-találkozó világosan megmutatta, hogy minden lehetséges makrogazdasági eszközt ki kell használni a gazdaság lelassulásának megállítására” – fogalmazott. Hozzátette, a Tanács szorosan együtt fog működni az Európai Bizottsággal annak érdekében, hogy a tagállamok gazdaságmentő kezdeményezései egymással összhangban legyenek. „Biztosítanunk kell a közös piac megfelelő működését, és az állami támogatási rendszer rugalmasságát azért, hogy a tagállamok támogatni tudják a veszélyeztetett szektorokat” – mondta, beszédében külön kiemelte az autógyártást.
A G20-ak washingtoni csúcstalálkozóján a résztvevők a megbízhatóság és a felelősség elvére helyezték a hangsúlyt, ahogyan azt az Európai Unió is javasolta – emelte ki Jouyet. Elmondta, a résztvevő államok vezetői megegyeztek a hitelminősítő intézetek reformjában, a pénzügyi világban érintett intézmények jobb szabályozásában és a jutalmazási rendszerek és a túlzott kockázatvállalás közötti kapcsolat újragondolásában.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint a washingtoni G20-találkozót olyan nyitottság jellemezte, amely pár hónappal ezelőtt még nem volt jellemző. „Személyes meggyőződésem, hogy az első G20 találkozó a globális válság közös kezelésének új korszakát nyitotta meg, és mindenki számára egyértelművé tette, hogy globális fellépésre van szükség” – fogalmazott. A Bizottság 2009-es munkaprogramjára hivatkozva elmondta, egyszerre kell most a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás visszaesése miatti károkra és a krízis utáni szükséges reformokra összpontosítani. November 26-án a Bizottság bemutatja gazdasági mentőcsomagját – mondta Barroso.
A plenáris vitában számos politikus szólalt fel; az európai néppárti frakció képviseletében felszólaló Joseph Daul megfogalmazása szerint a gazdasági-pénzügyi válság „nem a kapitalizmus veresége, hanem a piaci átláthatóság és a megfelelő pénzügyi felügyeleti intézmények hiányának, illetve a gyenge szabályozásnak az eredménye” A szocialisták vezérszónoka, Martin Schulz szerint a G20-ak találkozója előrelépést jelentett, ugyanakkor gyors cselekvésre van szükség, különösen a hitelminősítő intézetek, a pénzügyi felügyelet, a magántőke, az árfolyam-fedezeti alapok és a vállalatvezetői fizetések terén. Schulz kritizálta azt az elgondolást, amely szerint a reálgazdaságból kellene tőkét kivonni a pénzügyi válság kezelésére. „Befektetni kell a reálgazdaságba” – mondta. A liberálisok képviseletében Graham Watson emlékeztetett rá: a nyitott piacok mellett nem szabad megfeledkezni a gazdasági növekedés fenntarthatóságáról és a klímaváltozás elleni küzdelemről sem. Brian Crowley (Nemzetek Európájáért Unió) szerint a legfontosabb most az, hogy az Európai Unió, az Egyesült Államok, India és Kína összefogjon, és együtt hozzon szabályokat a globális pénzügyi piacok jövőbeli felügyeletére. Monica Frassoni a zöldek képviseletében az 1930-as évek amerikai válságkezelő programjára utalva egy „zöld new deal” bevezetését indítványozta, míg Roberto Musacchio (GUE/NGL) elégedetlenségének adott hangot, szerinte „a csekély eredménnyel járó G20-találkozó nem végzett nagyjavítást a kapitalizmuson”, és „senki sem kérdezi, melyek a válság tényleges okai, így nem lehet valóban megoldani a problémákat.”
EUvonal
