Breznóbánya / Brezno/Briesn
Régió: Garam mente
Breznóbánya / Brezno/Briesn 480 m magasan fekvő ódon városka. Mindenkor iparosairól, erdőművelőiről, vasmunkásairól, de különösen juhtúrójáról, a brindzáról és sajtjáról volt híres. A hegyi állattartás ma is főfoglalkozás a vidéken. A tatárjárás után ide is német telepesek érkeztek az ezüst, arany, vas bányászására. 1380-ban Nagy Lajos királytól városi jogokat kapott, 1655-ben pedig szabad királyi város lett, ezt a rangot azonban 1770-ben elvesztette. A török és a kuruc–labanc háborúk idején elszegényedett. Az ez idő tájt emelt városfalaknak csak maradványai láthatók. Breznóbánya szülötte Herman Ottó (1835–1914), a nagy természettudós és Karol Kuzmány (1806–1866) evangélikus püspök, szlovák költő. Itt lelkészkedett és itt is hunyt el Martin Rázus (1888–1937) evangélikus esperes, szlovák költő és politikus. A város főterének (M.R. Štefánik tábornok tere–Námestie generála M.R. Štefánika) szabályos négyszögű alaprajza a német alapítókra vall. Még ma is több XVII–XVIII–XIX. századi patrícusház szegélyezi. A régi Városháza eredetileg reneszánsz épület volt, mai klasszicista külsejét 1779/80-ban kapta. Tornyát 1830-ban emelték. Jelenleg a Felső-garami Múzeum székhelye. Az ugyancsak klasszicista stílusú plébániatemplom belső terét 1912-ben Dudits Andor festőművész látta el ma is modernül ható freskókkal. A harangtorony kis parkjában Ján Chalupka (1791–1871) evangélikus lelkész, író mellszobra áll (Chalupka itt lelkészkedett).