Ma szavaznak az írek a Lisszaboni Szerződésről. Ezt korábban, tavaly nyáron elutasították a választók: féltették adórendszerüket és az ír szuverenitást. Az unió engedett, most az íreken a sor. A huszonhét tagállamból huszonnégy már ratifikálta a szerződést, melyről a Magyar Rádió közöl összefoglalót.
Másodszor voksolnak ma Írországban az Európai Uniót megreformáló Lisszaboni Szerződésről. Azt a tavaly júniusi referendumon leszavazták. A közvélemény-kutatások a reformpártiak győzelmét jelzik, de elemzők óvatosságra intenek. Végeredmény szombat délelőttre lehet.
Többségben az igenek
Brian Cowen ír kormányfőnek a tavalyi kudarc után sikerült az EU- tagállamoktól garanciákat kapnia, amelyek kiterjednek azokra a kérdésekre, amelyek az íreket vélhetően a szerződés elutasítására mozgósították. Így Dublin biztos lehet abban, hogy az Európai Bizottságnak a jövőben is lesz ír tagja, az EU tiszteletben tartja az ország szigorú abortuszellenes rendelkezéseit, nem sérül az ír semlegesség és az adópolitikában is megőrizhetik vétójogukat. A „nem” tábor hívei viszont úgy vélik, hogy a lisszaboni szerződés elutasításával javul Írország pozíciója. Cowen attól is tarthat, hogy a „nem” győzelme egyúttal kormányának elutasítása is, amely a miniszterelnök lemondását vonhatja maga után. A közvélemény-kutatások ugyan a reformpártiak győzelmét jelzik, de a referendum kimenetelét bizonytalanná teszi a gazdasági válságra adott dublini válaszok kedvezőtlen fogadtatása. Az igenek aránya a legfrissebb felmérésék szerint 48 és 68 százalék között mozog, míg a nemeké 17-33 százalék, de még a Lisszaboni Szerződést támogatók táborában is óvnak a túlzott bizakodástól.
2008 végéig az összes tagállamban ratifikálni kellett volna
Az Európai Unió intézményeinek módosításáról szóló tárgyalások 2001-ben kezdődtek. A Lisszaboni Szerződést 2007. december 13-án írták alá, és az eredeti tervek szerint 2008 végéig az összes tagállamban ratifikálni kellett volna, hogy a 2009-es európai parlamenti választások előtt érvénybe léphessen. Azonban a szerződést 2008-ban népszavazáson elutasították az ír választópolgárok. Ezután az EU vezetői úgy döntöttek, hogy 2009. október 2-án megismétlik a referendumot. Emellett garanciákat adnak Írországnak az adópolitika nemzeti szuverenitásának, a hagyományos ír semlegességnek, valamint családjogi, oktatási és vallási kérdések kapcsán.
Nagyjából hatszáz kisebb-nagyobb módosítást jelent
A Lisszaboni Szerződés életbe lépése nagyjából hatszáz kisebb-nagyobb módosítást jelent. A szerződéssel az európai parlament valamivel több hatáskört kapna, és megszűnne a szavazásoknál a tagállamok vétójoga. A változások közül mégis talán a legfontosabb, hogy az uniónak egyetlen elnöke lenne. Az elnök egy olyan jelentős múlttal rendelkező politikus lesz, akit a tagállamok 2,5 éves időszakra választanak meg, és aki újra választható lesz ebben a pozícióban. A külpolitikában is változás lesz. Eddig nem volt olyan szereplő az EU intézményrendszerében, aki egy személyben a külügyekért felelős lett volna. A szerződés erőteljesebb és következetesebb külső fellépést biztosít az EU számára, mivel összekapcsolja a külügyi és biztonságpolitikai fő képviselő és az Európai Bizottság alelnöki tisztségét. És az új, kettős szerepkört betöltő fő képviselő munkájának segítségére létrehozza az Európai Külügyi Szolgálatot. Az európai parlament tagjainak száma pedig nem haladhatja meg a 751 főt. Első alkalommal nyílik arra mód, hogy, amennyiben több tagország állampolgárai közül egymillióan szükségesnek ítélik, közvetlenül felkérjék az Európai Bizottságot, terjesszen elő valamilyen általuk fontosnak tartott jogszabály-javaslatot. Új lehetőségek nyílnak meg a határokon átnyúló közegészségügyi problémák kezelésére is. A lisszaboni szerződés szolidaritási záradékot is tartalmazni fog, ennek értelmében az unió és a tagállamok közösen lépnek fel, ha a tagországok valamelyikét terrortámadás éri, illetve természeti csapás, vagy ember által okozott katasztrófa sújtja. A Lisszaboni Szerződés nemzetközi szerződés lesz, melyet szuverén tagállamok fogadnak el, és ratifikálnak, megállapodva abban, hogy a szuverenitásuk egy részét nemzetek feletti együttműködés formájában megosztják egymással.
A cseh, a lengyel és az ír aláírás még hiányzik
A legtöbb uniós tagállam, Csehország, Lengyelország és Írország kivételével már ratifikálta a szerződést. A cseh szenátorok egy csoportja újabb panaszt emelt a Lisszaboni Szerződés ellen az alkotmánybíróságon. A honatyák elsősorban annak megítélését kérik a testülettől, hogy a dokumentum nem teremti-e meg a jogi alapjait egy jövőbeni uniós államnak. Lengyelországban pedig az államfő még nem írta alá a szerződést. Nem jelölhet uniós biztost Írország, ha ismét a „nem” voksok kerülnek túlsúlyba a Lisszaboni Szerződésről szóló népszavazáson – figyelmeztetett az Európai Bizottság elnöke. Írországban ma tartják a második népszavazást a szerződésről, az előzőn 2008 júniusában az írek 53 százaléka szavazott nemmel.
MR, Felvidék Ma
