Bugár Béla és pártja, a Most-Híd ha igazán akarta volna, hogy az államnyelvtörvényt és a hazafiassági törvényt megszűntessék, valamint hogy törvényt alkossanak a kisebbségek jogállásáról, akkor vissza nem térő lehetősége volt rá az új kormánykoalíciót kialakító tárgyalásokon.
Bugár Béla nem kezdő, sőt, tapasztalt, minden hájjal megkent politikus. Jól tudta, hogy pártja az alakuló koalícióban a mérleg nyelvét jelenti.
Ha az említett tárgyalásokon Bugár asztalra teszi a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala által megfogalmazott nemzeti minimumot tartalmazó követeléseket és ezek elfogadásához köti a koalícióban való részvételét, akkor partnerei kénytelenek lettek volna elfogadni azokat, mivel a Most-Híd nélkül nem tudták volna létrehozni a kormányzáshoz szükséges parlamenti többséget, vagyis kormányt alakítani.
Az említett kerekasztal által megfogalmazott igények, melyeket annak szóvivője, Petőcz Kálmán adott át Bugárnak, olyan jogos követeléseket tartalmaztak – a fent említetteket is beleértve -, melyekkel egyetért a demokratikusan gondolkodó szlovák közszereplők és újságírók többsége, s akik ezen véleményüket nem is rejtik véka alá (lásd Kusý professzor, Peter Zajac, Ondrej Dostál parlamenti képviselők, vagy Štefan Hríb, Lukáš Fila, Peter Morvay, Marian Leško stb. újságírók).
Bugár Béla tehát elszalasztotta ezt a soha vissza nem térő lehetőséget, ám most kemény harcosként próbálja magát feltüntetni magyar választói előtt azzal az érveléssel, hogy jó módosításokat sikerült elérnie abban a nyelvtörvényben, amit simán meg lehetett – és kellett volna szüntetni!
Ezután már Bugárnak csak azt kellene megmagyarázni csalódott magyar választóinak, hogy a Most-Híd, az együttműködés pártja a sikeres kormányzáson kívül – ami természetes – miben is akar tulajdonképpen együttműködni szlovák partnereivel.
Harna István, volt miniszter és parlamenti képviselő
Felvidék Ma