Ma 73 éve, 1938-ben halt meg Andrej Hlinka római katolikus szlovák pap, aki a II. világháború előtti időszak egyik legjelentősebb, szélsőségesen nacionalista szlovák politikusa volt.
1918-ban tagja lett a Szlovák Nemzeti Tanácsnak. Eleinte elfogadta az egységes csehszlovák nemzet eszméjét, de néhány hét elteltével változtatott a politikáján és megalapította az új Szlovák Néppártot. Már 1919 nyarán elutazott Párizsba, és a versailles-i konferencián sikertelenül követelte a szlovák autonómiát. A pártja nevét 1925 után Hlinka Szlovák Néppártjára (Hlinkova Slovenská ľudová Strana, HSLS) változtatták, melynek haláláig elnöke, fő ideológusa és parlamenti képviselője volt. A csehszlovák parlamentben Hlinka volt a párt frakcióvezetője. Elhunyta után Jozef Tiso vette át a helyét.
Tiso szinte azonnal Hlinka halála után felállította az SA mintájára a Hlinka Gárdát(Hlinkova Garda), mely egy fegyveres félkatonai szervezet volt. Már 1938 nyarán létrejöttek Pozsonyban, Nyitrán és Nagyszombaton – ekkor még illegálisan – az első csoportok. 1938 őszétől azonban már épültek a megyei és járásai szervezetek is, melyeket az autonóm Szlovákia létrejötte, azaz 1938. október 28. után kormányrendeletben legalizáltak. A Hlinka Gárda mint egységes fegyveres testület később a politikai rendőrség feladatait látta el. Speciális alakulatai végezték a zsidók összegyűjtését és deportálását. Alakulataikat SS instruktorok segítségével képezték ki. A Gárda tagjai felvidéki magyar lapoknak megtiltották a magyar helységnevek használatát, megvonták a gyülekezési, felvonulási, jelvény és zászlóhasználati jogukat. A szlovák püspökök akciót indítottak a magyar szenteket ábrázoló szobrok eltávolítására. 1941-ben a gárdisták szétverték az eperjesi Magyar Kaszinót, majd a késmárki és iglói kultúrházat dúlták fel. A hatóságok államellenes, irredenta propagandának minősítették, és erre hivatkozva betiltották a magyar Himnuszt, a Szózatot és a Nemzeti Dalt, valamint a klasszikus magyar írók műveit. A Hlinka Gárda ifjúsági szervezete a Hlinka Ifjúsága(Hlinkova Mládez), lapja a Gárdista volt.
Az euró szlovákiai bevezetése előtt Hlinka arcképe szerepelt az ezerkoronás bankjegyen, emlékének őrzését 2007. óta törvény garantálja és számos, napjainkban állított szobra áll Szlovákia területén, többek közt Pozsonyban, Eperjesen vagy Zsolnán.
Könyvajánló: Kropilák, M. : Dejiny Slovenska. 5., 1918-1945 (jelzet: 67.793)
