A nemzeti gyásznapon leplezték le Dunaszerdahelyen a felvidéki mártír Esterházy János gróf domborművét, Lipcsey György, Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását.
A rendezvényen több százan vettek részt, köztük közéleti személyiségek Felvidékről és Magyarországról egyaránt. Az ünnepi megemlékezés a Pázmáneum Társaság és az Esterházy János Polgári Társulás szervezésében valósult meg. A domborművet a Városi Művelődési Központ melletti épületen, Dunaszerdahely Fő utcáján helyezték el. Dunaszerdahely városa egyébként korábban egy utca elnevezésével is tisztelgett Esterházy emléke előtt, a Légi úton kifelé a városból balra az utolsó letérőnél már tábla jelöli az Esterházy János utcát, egy egészségügyi központ kapott helyet az utcában.
A domborműavatást szervező Pázmáneum Társaság nevében Karaffa Attila ügyvezető elnök, önkormányzati képviselő köszöntötte az egybegyűlteket, köztük Magyarország nagykövetét, Balogh Csabát, Veres Lászlót, a Magyar Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak a kabinetfőnökét, Berényi Józsefet, a Magyar Koalíció Pártjának elnökét, Hájos Zoltán dunaszerdahelyi polgármestert, Duray Miklós közíró-politikust, a Nyugat-magyarországi Egyetem docensét, Csáky Pál közíró-politikust, Fenes Ivánt, az MKP járási elnökét, Horváth Máriát, a Rákóczi Szövetség Esterházy Emlékbizottságának képviselőjét, Lomnici Zoltánt és Szunai Miklóst, az Emberi Méltóság Tanácsának képviselőit is.
Dráfi Mátyás Jászai-díjas színművész szavalatát követően az ünnepi beszédet Duray Miklós tartotta.
„Esterházy Jánosról a keresztény politikusról kell beszélnünk nap, mint nap, mert általa mosható tisztára a „politikus” szitokszavunk. Ha őróla mondjuk: Ő a politikus, akkor mintha azt mondanánk: a közjó erkölcsös szolgája. Így válik minősíthetővé a mai közélet szereplője is: van-e benne legalább tizednyi az Esterházy János alapegységből? Mert tudnunk kell: Esterházy a tükrünk, a legfényesebb tükrünk. Általa keletkezhet egy hullámösszecsengés a tükörbe néző mai politikus egyénisége és meggyőződése, valamint Esterházy szellemi értékrendi és közéleti értéke között. A hullámok és rezgések összecsengésétől függően láthatják magukat közéletünk szereplői homályosan vagy élesen. (…) az első Szlovák Köztársaság parlamentjében, 1942. május 15-én egyetlen képviselőként nem szavazta meg a zsidók deportálását elrendelő törvényt. Ezt, a hitéből és erkölcsi meggyőződéséből eredő tettét a szlovák politikai osztály végképp nem tudta neki megbocsátani, elsősorban azt, hogy a szlovák képviselők között ő volt az egyetlen magyar és csak benne volt ennyi bátorság. Emiatt kellett őt halálra ítélni és emiatt nem lehet őt Szlovákiában ma sem hivatalosan bűntelenné nyilvánítani. A tisztesség koronatanúját el kellett pusztítani, egyébként a többségben lévő tisztességteleneket kellett volna elítélni.
(…) Néhány évvel ezelőtt kezdeményezés indult Esterházy János boldoggá avatására. Ehhez súlyos tanúságtételek kellenek. A legsúlyosabb bizonyítéka lenne annak, hogy már beléphet a boldogok sorába, ha életének példáján, politikusi magatartásán és eszmei meggyőződésén felbuzdulva végre magához térne felvidéki magyar közéletünk, hogy mi is boldogabbak lehessünk itt a szülőföldünkön” – mondta Duray, aki Ivan Gašparovič köztársasági elnök múlt havi megnyilvánulását sem hagyta szó nélkül. Mint ismeretes a szlovák államfő fasiszta jelzővel minősítette Esterházy tevékenységét. „Sőt most, 2011-ben még egy további okunk is van Esterházy Jánosról beszélni és előtte tisztelettel meghajolni, mert ismét a nácibérenc otromba vádjával illették őt. Ennek okán ítélték őt halálra 1947-ben. Szerencsére akkor éppen a Szovjetunióban raboskodott, a gulágon senyvedett, így a csehszlovák halálos ítéletet tíz évvel túlélhette. De nem akárki szórta rá újfent ezt az ocsmány vádat, Szlovákia első embere tette ezt, aki emiatt számunkra ennek az országnak utolsó, legutolsó emberévé vált” – mondta Duray.
(A beszéd teljes terjedelemben megtalálható Duray Miklós honlapján)
Az emlékművet Pázmány Péter, Dunaszerdahely korábbi polgármestere és Karaffa Attila leplezték le. Ezt követően ThDr. Karaffa János, a Pázmáneum Társaság képviseletében, valamint ThD. Görözdi Zsolt, a Kálvin Polgári Társulás elnöke osztotta meg gondolatait a résztvevőkkel. Dráfi Mátyás ezután Esterházy János beszédeiből, cikkeiből idézett.
A rendezvény a Himnusz és a Boldogasszony anyánk ima eléneklésével ért véget.
A műemlék költségeit közadakozásból fedezték. A Pázmáneum Társaság gyűjtést szervezett az emlékműre, kiemelt támogatók Pázmány Péter családja, Fenes Iván, Bős község önkormányzata, a Kántor K.K.C. Kft., Fekete György, Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke és Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke voltak.
Este a helyi Vermes villában került bemutatásra az Esterházy János életéről szóló, Siposhegyi Péter: „Hantjával sem takar” című monodráma Boráros Imre előadásában.
Az ünnepi köszöntőt Csáky Pál mondta, aki emlékeztetett, hogy nemzetünk mártírjaira emlékezünk. Nekünk, felvidéki magyaroknak a mártírok közül elsőként Esterházy János, és annak erkölcsi, szellemi hagyatéka előtt kell fejet hajtanunk, mondta Csáky.
Felvidék.ma, on
{japopup type=”slideshow” align=”left” content=”images/stories/_esemenyek/2011/10/30487a.jpg, images/stories/_esemenyek/2011/10/30487b.jpg, images/stories/_esemenyek/2011/10/30487c.jpg, images/stories/_esemenyek/2011/10/30487d.jpg” width=”150″ height=”106″ title=”Esterházy János utca Dunaszerdahelyen” }
