Az európai demográfiai kihívásokról tartottak konferenciát március 4-én Brüsszelben. Az Eurostat becslése szerint 2050-re Lengyelországban és Szlovákiában 18 százalékkal, Magyarországon és a Cseh Köztársaságban 10 százalékkal csökkenhet a lélekszám a mostanihoz képest.
A népszaporulat alacsony európai szintje az egyik legfőbb oka annak, hogy a kontinens lakosságának részaránya csökken a világ népességén belül, az európaiak elöregednek a globális átlaghoz viszonyítva, az EU-országok pedig a migráció célpontjává váltak – hangsúlyozta hétfői brüsszeli előadásában Spéder Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója.
Ő volt az egyik felszólaló azon a szemináriumon, amelyet a jobbközép, konzervatív Európai Néppárthoz kötődő Európai Ötletek Hálózata nevű tudományos műhely szervezett Demográfia és bevándorlás: politikai következmények 2020 címmel az Európai Parlament (EP) székházában. A rendezvényen Schöpflin György magyar néppárti EP-képviselő elnökölt.
Spéder Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy kisebb-nagyobb eltérés mindig tapasztalható a tényleges és a „kívánt” népszaporulati ráta között, de ahhoz, hogy ez az eltérés ne váljon áthidalhatatlan szakadékká, megfelelő ösztönző politikákra van szükség. Olyan statisztikai adatokat ismertetett, amelyek azt támasztják alá, hogy az EU keleti tagországaiban ez az eltérés szakadékszerűen nagy a nyugati országokban tapasztalt mértékekhez képest.
Mind a magyar kutató, mind pedig Ilmars Mezs, a lett kormány Demográfiai Tanácsának tagja kiemelte, hogy Magyarország és Lettország sereghajtó az EU-ban a születési arányszám tekintetében. Miközben Írország és Franciaország valamivel meghaladja a lakosságszám reprodukálásához szükséges 2,05 gyermekszületési mutatót, a magyar és a lett adat 1,2, illetve 1,3 táján mozog.
Krystyna Iglicka, a varsói Lazarski egyetem professzora a demográfiai trendeket elemezve arról beszélt, hogy hazájában, ahol 2006-ban még csak a lakosság 13,5 százaléka volt 65 év feletti, 2060-ra ez a mutató 36,2 százalékra emelkedhet. Hivatkozott az Eurostat azon becsléseire, amelyek szerint 2050-re Bulgáriában, Lettországban, Litvániában és Romániában 20 százalékkal, Lengyelországban és Szlovákiában 18 százalékkal, Magyarországon és a Cseh Köztársaságban 10 százalékkal csökkenhet a lélekszám a mostanihoz képest. Kevesebben lesznek a németek is, ugyanakkor többen a franciák – tette hozzá.
A lengyel kutatónő elemzése szerint az EU keleti tagországaiban általában ugyanazok a természetes népszaporulati trendek jelentkeznek némi késéssel, mint nyugaton, ám azzal a különbséggel, hogy a keleti tagországokba korántsem áramlanak olyan nagy arányban a bevándorlók, sőt, éppenséggel egyes keleti tagországokból indult meg jelentős migráció nyugat felé.
David Coleman, az oxfordi egyetem professzora ugyanakkor azt fejtegette, hogy Nagy-Britanniában – ha a migrációs és népszaporulati trendek tartósnak bizonyulnak – a britek hamarosan kisebbségbe kerülhetnek a bevándorlókkal szemben.
Schöpflin György egyebek közt szólt arról, hogy amit a keleti tagországok a bevándorlási probléma kezelése során mindenképpen el akarnak kerülni, az a nyugati nagyvárosokban számos helyen tapasztalható gettósodás jelensége – közölte az MTI.
Isidro López és Tomay Kyra elemzése a növekvő demográfiai egyenlőtlenségekről a városi és vidéki, központi és perifériális területek, valamint Kelet- és Nyugat-Európa között ITT érhető el.
Felvidék.ma
