A A Csemadok Pozsonyi Városi Választmánya, a Csemadok Országos Tanácsa, Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége és a Pozsonyi Balassi Intézet szervezésében március 16-án Pozsonyban a Medikuskertben Petőfi Sándor szobrának megkoszorúzásával emlékeztek meg a magyar szabadságharc 166. évfordulójáról.
Először fordult elő, hogy nem az ünnep napján tartották a megemlékezést, aminek oka a köztársaságielnök-választás volt. Az ünnepi megemlékezést Jégh Izabella vezette. Szabó József követségi tanácsos felolvasta Magyarország miniszterelnökének, Orbán Viktornak a levelét.
Az ünnepi szónok Hermann Róbert történész volt Budapestről. Beszédében elmondta, hogy Székesfehérvár és Pozsony a magyar történelem talán két legfontosabb helyszíne, persze Budapestet leszámítva. Ez a két város – mint mondta – „egyaránt nemcsak katonákat adott 1848-49-ben ennek az országnak, hanem mindegyiknek megvoltak a maga vértanúi, Pozsonynak 13 vértanúja volt, Székesfehérvárnak 6″. A szónok nem elsősorban 1848. március 15-ről beszélt, hanem arról, hogy az elmúlt 166 évben hány olyan év volt, mikor Magyarországon nemzeti ünnep volt március 15-e. „Kevesebb, mint az egyharmada, összesen 50 ilyen évről tudunk.”
A műsorban közreműködött a somorjai Híd vegyeskar, a székesfehérvári Kodály Zoltán Gimnázium vegyeskara, valamint a magyarbéli Bognár László, aki a Nemzeti dalt és a Szabadság vándorai című éneket adta elő. Madách Imre Nem féltelek hazám, című versét Nagy György, a Szenczi Molnár Albert Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Szakközépiskola diákja mondta el.
A résztvevők között volt Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke, pártok, intézmények, civil szervezetek képviselői, akik elhelyezték koszorúikat Petőfi Sándor szobránál.
Az ünnepi megemlékezés a két vegyeskar előadásában a Szózat című szerzeménnyel indult, és nemzeti imánk eléneklésével fejeződött be.
SzÉ, Felvidék.ma
További fényképek a Képgalériánkban ITT>>>
