A Sajó völgyében fekvő városhoz közigazgatásilag hozzátartozik Beje, Sajókirályi és Sajószárnya is. A 2011-es népszámlálási adatok szerint a 7509 lakosából 4331 fő magyarnak, 2262 szlováknak, 334 pedig cigánynak vallotta magát; a reformátusok száma 1254. A gyülekezetnek már huszonöt éve Fazekas Ágnes a lelkipásztora.
Tornalja a Sajókirályi leányegyházközséggel és a sajószárnyai, sajógömöri és méhi szórványokkal együtt 750 reformátust tart számon.
Vasárnaponként Tornalján kétszer van istentisztelet, átlagosan 50-60 személy jár (a szórványokban és a leányegyházközségben 10-12-en); kéthetente van istentisztelet a királyi idősek otthonában is. Érdekes, hogy míg Tornalján a bibliaórákra csak 3-4-en járnak el, a szórványokban szinte mindazok, akik az istentiszteleteken is ott vannak (másfél év után Királyiban is vannak újra bibliaórák).
Tornalján havonta egyszer presbiteri bibliaórát is tartanak: a témát általában a presbiterek választják, a bibliaóra után pedig megbeszélik a feladatokat. Fazekas Ágnes boldogan mondja, hogy öröm ilyen presbitériummal együtt dolgozni.
A gyermekekkel, fiatalokkal főleg az iskolákban zajlik a foglalkozás, a parókián pedig a konfirmációs előkészületek (az elmúlt évben nyolc fiatal konfirmált). Bár sajnos kevés gyermeket kereszteltetnek meg, az óvodai és iskolai hitoktatáson mégis elég sok gyermek vesz részt (igaz, ezeket az alkalmakat a falvakról bejáró gyermekek is látogatják). A fiatalok a konfirmáció előtt gyülekezeti csendesnapokon vesznek részt. Már több mint tizenöt éve minden nyáron megszervezik az egyhetes napközis tábort, ahol a legfontosabb a lelki épülés.
A lelkipásztor a hittanórákon és a parókián is készíti a gyermekeket egy-egy ünnepélyes alkalomra (pl. anyák napjára, karácsony estére), énekversenyre, egyházmegyei bibliaismereti vetélkedőre (legutóbb a felnőttekkel együtt hét csoportban képviselték a gyülekezetet). 2010-ben két ötvenéves családapa is vallást tett a hitéről, tavaly pedig három felnőtt konfirmált (közülük kettő a gyülekezet elöljárójává is lett).
„Az utóbbi időszakban a statisztikai adatok alapján fogyott a tornaljai gyülekezet” – mondja a lelkipásztor –, de reménységgel néznek előre. A terv továbbra is az, hogy a hívek elsősorban lelki téren épüljenek. Minden év elején missziós programot készítenek, hogy minden korosztály számára adjanak valamit (táborok, csendesnapok, közös családi együttlét; évente kétszer az idősek számára is szerveznek találkozót).
A közelmúltban 8150 euró értékben megújult a közel ötvenéves lelkészlak tetőzete (a költségek fedezésére gyűjtést hirdettek, illetve 4500 eurót kaptak a Közalaptól), és megjavították a gyülekezeti ház tetőzetét is.
„Imádkozunk azért, hogy Isten segítsen meg bennünket, hogy valóban épüljön a gyülekezet” – mondja Fazekas Ágnes –, bár tudják azt is, hogy azonnal nem látható a lelki épülés és növekedés. Hiszik azonban, hogy Isten munkálkodik a hívekben. Ők elvégzik a szükségest, ami reájuk bízatott, de tudják, hogy a növekedést egyedül Isten adja.
Reformata, Kálvinista Szemle 3/2014, Felvidék.ma