A Besztercebánya megye által javasolt és a kormányközi egyezménybe bekerült szlovák-magyar határon átnyúló beruházások között jó néhány új Ipoly-híd megépítése szerepel. A Középső-Ipoly Mente Fejlesztési Ügynökség igazgatója, az Ipoly-hidak Újjáépítéséért polgári társulás elnöke, Lőrincz Mária szerint ezekből kettőre, az ipolyvarbóira és az ipolyhídvégire égető szükség lenne.
„Nagy örömünkre szolgál a tény, hogy a kormányfők egyezménye elég nagy számú Ipoly-hidat tartalmaz, ami újabb esélyt jelent arra, hogy a közeljövőben újabb hidak épüljenek a megyében. Viszont elengedhetetlen, hogy valamilyen fontossági sorrendet állítsunk fel” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak a régiófejlesztési szakember.
A tavasz folyamán a nagykürtösi székhelyű fejlesztési ügynökség a megye kérésére kidolgozott egy átfogó tanulmányt, amelyben figyelembe vették nemcsak a költséghatékonysági, hanem a területfejlesztési szempontokat is, abból kiindulva, hogy a már meglévő két híd elsősorban Salgótarján és Szécsény felé nyitja meg a térséget. Viszont a jelenlegi helyzetben a balassagyarmati kistérség illetve a közeli ipari park sokkal inkább meghatározó, mint Salgótarján környéke. Végül arra a megállapításra jutott az ügynökség , hogy a legfontosabb az Ipolyhídvég-Drégelypalánk közti híd megépítése lenne, hiszen Drégelypalánkra már most is sokan járnak át dolgozni, napi szinten is, ám jelentős kerülővel, Ipolyságon keresztül.
A felújított híd további fejlesztéseket vonna magával, Magyarország felől is sokkal inkább elérhetők lennének az ipolynyéki borospincék és szőlőhegy, amely turisztikai szempontból is eléggé dinamikusan fejlődik. Második lenne a sorban az Ipolyvarbó-Őrhalom híd megépítése. „Tudni kell, hogy Ipolyvarbó jelenleg zsáktelepülés, tulajdonképpen 40 kilométeres körzetben az utolsó teljes szervezettségű magyar iskolával. Balassagyarmattól jelenleg 20 km választja el, de a híd megépülésével ez a távolság hat kilométerre csökkenne. A hídnak elsősorban megtartó szerepe lenne, hiszen munka hiányában sokan elköltöznek. De nemcsak Varbó és a környező települések számára nyitná meg az utat Balassagyarmat felé, hanem a távolabbi falvak, például az 1500 lakosú Bussának is új lehetőségeket teremtene” – magyarázza Lőrincz Mária, hozzátéve, hogy Besztercebánya megye hivatalnokai és képviselői elfogadták az ügynökség által előterjesztett szakmai szempontokat és támogatják a felvázolt prioritásokat.
Korábban sok szó esett a Losonc- Ipolyság közötti, részben Magyarország területén haladó vasútvonal felújítását is. Lőrincz Mária elismeri, az utóbbi időben nagy a csend körülötte. „Bár vannak pozitív előrelépések, azt hiszem, hogy a politikai támogatást nem sikerült teljesen megszereznünk. Az Ipoly-völgyi vasút felújításának költségei ugyanis magasan meghaladnák az Ipoly-hidakéit. Valószínűleg ezért is ez sokkal nehezebb téma a hidakénál. Viszont hosszabb távon a vasúti közlekedés újraindítása az elérhetőség, a beruházások és így a munkalehetőség szempontjából is jóval vonzóbbá tenné ezt a térséget. Nem mondtunk le erről a tervünkről, de nem lesz egyszerű a dolgunk ” – mondja a fejlesztési ügynökség vezetője.
BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”47056,45531,45460″}
