Nemzeti ünnepek környékén különösen nehezemre esik megnyitni a magyar nyelvű balliberális „hír”portálokat. Március 15-én sem kellett csalódnom a nívóban. Órák alatt annyi fekália hömpölygött át ezeken a csatornákon, amennyivel a csepeli szennyvíztisztító állomásnak is meggyűlne a baja. Mert mi máson is élvezkedne a mi derék ellenzéki sajtónk, mint az állami megemlékezésen trollkodó néhány agyament szatyor performanszán, vagyis azon, hogyan próbálták meghekkelni Orbán Viktor miniszterelnök múzeumkerti beszédét.
Nos, a „baráti” sajtó megtalálta a budapesti rendezvényekre ellátogató felvidékieket is, és ahogy az már lenni szokott, meglátta bennük a nagy lehetőséget. Az index.hu tudósítója arról számolt be, hogy a Kossuth térre több száz felvidéki diák érkezett – méghozzá szervezetten, buszokkal, a Rákóczi Szövetség jóvoltából. Ez a látszólag ártatlan, semleges mondat máris többet sejtet, mint azt a gyanútlan felvidéki olvasó gondolná. A „buszoztatás” itt az anyaországban mondhatni kényes kérdés, nincs az az állami rendezvény 2010 óta, mellyel kapcsolatban ne merülne fel az a vád, hogy a kormányhoz közeli szervezetek úgymond „ráhordják” az ünneplőket. Vidékieket, lengyeleket – vagy épp, ahogy most történt, felvidékieket.
Az index újságírója megkérdezte a felvidéki diákokat, de csak odáig jutott, hogy szombaton érkeztek buszokkal és örülnek a lehetőségnek – mert ekkor a csoport kísérője közbelépett és így intette hallgatásra gyámoltjait: „Ne beszéljetek senkivel, tényleg ne. Ha bárki kérdez, feleljétek azt, hogy nincs szülői meghatalmazásotok, mert az is kell. Tényleg ne, mert provokálni fognak”. Az mondjuk egy kicsit mókás, hogy a szólásszabadság szent ünnepén szülői meghatalmazáshoz kötött szólással tesz lakatot a felvidéki fiatalság szájára az egyébként igen bölcs kísérő. Mert sajnos igaza van: aki felvidékiként csoportosan, busszal érkezik bármely magyarországi nemzeti ünnepre, az készüljön a meleg nemzettestvéri fogadtatás mellett egy ilyenre is az ünneprontók részéről…
Szűcs Dániel, Felvidék.ma