Szertefoszlóban az egységes, szabad, demokratikus, szolidáris Európa? Merre tartunk a görög válság tükrében is? Ezekre a kérdésekre igyekezett válaszolni Bauer Edit volt európai parlamenti képviselő július 25-én a Pátria rádió Délidő c. műsorában, Miklósi Péter vendégeként.
Hogy merre tart Európa? Bauer Edit elmondta, nem válaszokat ad, támpontokat kínál, hiszen a szakértők is egymásnak ellentmondó véleményeket fogalmaznak meg e kérdésben. „Egy biztos, a közgazdászok, különösen a görög válság megoldását teljesen másként látják, mint a politikusok. Az Európai Unióban (EU) már nagyon sok válság volt, csak abban az időben tájainkon azokkal senki nem foglalkozott, a megbízott hírszerzők és néhány elvetemült gazdaságtörténészen kívül. Lehet, egy sem volt olyan komoly, mint a mostani, de úgy gondolom, mivel az EU intézményei mindig előrefelé menekültek, most is gyakorlatilag ez történik” – mondta el a volt képviselő. A műsorvezető felvetésére, hogy az uborka görbületét követően most már eljött reálpolitika ideje, Bauer Edit megjegyezte, hogy érdekes módon mindenki az uborka görbületére emlékszik az EU-val kapcsolatban. „Az unió rettenetesen komplikált intézmény a maga rendkívül komplex politikájával, a sok intézményével, bonyolult döntéshozatalával. Ha az EU kerül szóba, mindenki valamilyen részletet ragad ki belőle. Az a régi vicc jut erről eszembe, hogy hogyan is néz ki az elefánt. Attól függ, honnan nézzük, mindenki másként látja. Ne feledjük, az európai bürokrata is csak ember, a döntéshozó is csak ember, joga van arra, hogy időnként rosszul döntsön. A demokráciában ez is benne van, a demokratikus döntések sem mindig tökéletesek, s ez így van az EU-ban is. Viszont ha azt nézzük, miről szól ez az egész történet, az unió jelentősége messze meghaladja ezeket az ún. sztorikat, melyeket melléktermékként, bizony az intézmények néha produkálnak” – fejtette ki a politikus.
Szóba került az uniós bővítés, annak sodró lendülete is az előző évtizedekben. Baur Edit szerint ez is a vitatott témák közé tartozik, nem véletlen, hogy a bővítés mostanra leállt, nagyon sokan mutattak rá az ebből fakadó fáradtságra. „Bizony a belépés egyes fázisaiban nagyon sok mindent toleráltak egymásnak az államok. Nem értem például, hogyan lehetett Ciprust olyan állapotban felvenni, ahogy felvették. Kettéosztva?! Hogy lehetett elnézni a beneši dekrétumokat, vagy a balti országokban a hontalan oroszok százezreit, akik nem kaptak állampolgárságot?! Azt szokás állítani, hogy nyilván a piac volt az elsődleges szempont, ami miatt felvették őket. Nem voltunk ott, nem tudjuk, hogy zajlottak a tárgyalások. Ismerve azonban az európai intézmények működését, bizonyára nagyon sok volt a lobbizás” – szögezte le a volt EP-képviselő. Emlékeztetett, hogy Görögország államadóssága már akkor is meghaladta a megszabott 60 százalékos felső határt, elérte a 120 százalékot. Úgy véli, az egységes piac megteremtése érdekében is lazítottak nyilván a kritériumokon, s most ez üt vissza. De a 2008-as válság is nagyon visszavetette az EU-t, ugrásszerűen megnőtt a munkanélküliek száma. „Párhuzamosan ezzel zajlott a globalizáció, s ez a két folyamat annyira felerősítette egymást, hogy megrendült az emberek unióba vetett bizalma, a biztonságérzete is, s politikai konzekvenciái lettek a válságnak” – sorolta.
Egy szkeptikus hallgatói kérdésre, hogy vajon mi javult nálunk az uniós csatlakozást követően, Bauer Edit úgy válaszolt, hogy a gazdasági fejlődés vitathatatlan. „ Viszont a társadalmon belüli különbségek is nagyot nőttek. S mivel az emberek hozzá voltak szokva, hogy a különbségek korábban elenyészőek voltak, a különbségeket általában nehezen viselik. De ha megnézzük városainkat, falvainkat, látható a fejlődés az uniós alapoknak köszönhetően is. Nem kétséges, hogy óriási probléma a munkanélküliség, ám egy sor szakmára nem tudnak megfelelő munkaerőt találni. Az átképzések iránt pedig nincs érdeklődés. Sorra lehet venni, mi minden javult, amire az országnak az unió nélkül nem lett volna pénze. Van belőle elég.”
Európát a volt EP-képviselő gazdasági óriásnak és politikai törpének nevezte. „Nyilvánvalóan nagyon sok módon igyekszik az EU ezt a szakadékot áthidalni. S amikor arról beszélünk, hogy Európa mindig előre menekült, akkor arra is gondolnunk kell: a hogyan tovább sokszor kikényszerített lépésekből áll. Úgy látom, a gazdaságpolitikákat sokkal jobban össze kell hangolni az újabb válságok elkerülése érdekében” – fejtette ki végezetül Bauer Edit.
BA, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”53092,52512,47735″}
