Vidnyánszky Attila, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója a minap közönségtalálkozóra érkezett Gömörbe, augusztus 29-én pedig a társulás Királyhelmecen vendégszerepel a Vitéz lélek előadással.
A Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, színházigazgató Juhász István, az Agrárius kft. vezetőjének a meghívására látogatott el Hanvára augusztus derekán. Vidnyánszky Attilának nem idegen Gömör, hiszen felesége, Csolti Klára a nem messzi Lőkösházáról származik, s gyakran járnak az unokákkal a nagyszülőkhöz.
A hanvai előadásra Juhász István baráti köre kapott meghívást augusztus 14-én. A vendéget a helyiek tehetséges fiatalok és tanítók köszöntötték színvonalas műsorral. A találkozót megtisztelte jelenlétével Auxt Ferenc, az MKP Rimaszombati járási elnöke, megyei képviselő. A résztvevőket a hanvai Diakóniai Központ igazgatója üdvözölte. A vendéget apósa, Csolti Lajos mutatta be, a beszélgetést Nagy Ákos Róbert, a Gömöri Református Egyházmegye esperese vezette. A legvégén ajándékot is kapott. Igó Aladár népi fafaragó saját alkotását nyújtotta át a becses vendégnek.
Sokan voltak kíváncsiak a kárpátaljai Nagymuzsalyról származó színész életére, munkásságára a Nemzeti Színház igazgatói székéig vezető kalandos útra.
Mint megjegyezte, a Beregszász melletti Nagymuzsaly légvonalban öt kilométerre van a határtól, mégis egy valós vasfüggöny van ott most, már csak 70 %-ban magyar a település. Nagyszülei gyimesi Csángóföldről valók. Elmondta, mindig büntetésként, átokként élték meg a határok meglétét. „Egyfajta kötelesség és lehetőség is fölcsillant egy idő után előttem, egyfajta híd szerep betöltésének a fölvállalása. Ez elég tudatos volt. Kijevben és Moszkvában tanultam, de hazatértem, majd Beregszászban magyar Nemzeti Színházat hoztam létre a 80-as évek végén, 90-es évek elején” – vázolta.
Később a debreceni Csokonai Színház igazgatója és művészeti vezetője lett. Munkássága során sajátos, a naturalista-realista színházi hagyományokkal és a polgári színház esztétikájával is szembehelyezkedő, különleges színpadi nyelvet hozott létre, melyet ő a „költői színház” terminussal határoz meg. 2005-ben a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést kapott. A budapesti Nemzeti Színház igazgatójává 2013. július 1-jei hatállyal nevezték ki, megbízatása öt évre, 2018. június 30-ig szól.
Mint a médiából ismert, nem volt egyszerű Alföldi Róbert korábbi igazgatóval a küzdelme. E kapcsán elmondta: „Ha a Nemzeti Színházat csak egy intézménynek tekintjük, egy színháznak a sok közül, akkor nem lett volna szabad Alföldi Róberttől elvenni a színházat. Ha viszont hiszünk abban, hogy a Nemzeti Színház sokkal több, mint egy színház, ami egy lelki, egy spirituális intézmény, akkor morálisan is meg volt az alap arra, hogy ez a váltás megtörténjen.
Előttem abban az épületben nem nemzeti színház működött. Oly annyira, hogy még a nevét is csak most, szeptemberben fogjuk felrakni. Korábban ott egyszer nem volt megünnepelve a Magyar Kultúra Napja, az utóbbi öt évben egyszer nem énekelték el a Himnuszt meg a Szózatot.
A Nemzeti Színház vezetése egy olyan feladat, ami nagyon kevesek életében adódik meg. Ez a pályám csúcsa, s azt kell mondanom, hogy mindig is erre készültem. 1837 óta mindig is ugyanaz a feladata, védeni, óvni a magyar értékeket, a magyar nyelvet, mint a legnagyobb kincsünket, átadni egyik generációról a másikra a felhalmozott értékeket” – mondta.
Hozzátette: „Megpróbáljuk az egész nemzet színházaként megfogalmazni magunkat, és minden réteg számára elérhetővé tenni. Úgy döntöttem, hogy a jegyeket egyre olcsóbbá teszem, nagyon sok kedvezményt hoztunk létre. Azt szeretnénk, ha mindenki a sajátjának érezné a színházat ott a Duna parton” – nyilatkozta.
Mint megtudtuk, az idei évadban kilenc bemutatója lesz a Nemzeti Színháznak, két ősbemutatóval is készülnek. Szarka Tamás Éden földön című darabjához Bozsik Yvett rendezi a koreográfiát. A játékot, Hany Istók legendáját szeptember 25-én láthatja a közönség. A másik Szilágyi Andor darabja Tóth Ilona 56-os orvostanhallgató mártír életéről.
Vidnyánszky jó kapcsolatot ápol a kassai Thália Színházzal és a komáromi Jókai Színházzal, vendégszerepeltek már Pozsonyban is. Elárulta, hogy az egyik első rendezése is Kassához köti. A bolha a fűben darabot vitte színre, amit a jövendőbeli felesége Kassán fiatal lányként látott.
Minden évben szerepelnek külhonban, játszanak Erdélyben, Kárpátalján, Vajdaságban. Idén Felvidéken augusztus 29-én Királyhelmecen a Tamási Áron Vitéz lélek darabját viszik színre.
A Lorántffy Zsuzsanna a Bodrogköz Fejlesztéséért Társulás és az MKP Királyhelmeci Helyi Szervezete ezúttal is tisztelettel meghívja Önt és családját az államalapítás ünnepe tiszteletére szervezett, Szent István napok Bodrogközben című programsorozat keretében megtartandó színházi díszelőadásra.
A felvidéki magyarokhoz üzenetként a következő gondolatokat fogalmazta meg: „Higgyünk abban, hogy az itteni létünk nem egy agónia. Nem arról szól csupán, hogy lassan, szépen elfogyunk. Hanem lehet jövőnk Kárpátalján, a Partiumban, de a Felvidéken. Nincs más lehetőségünk, mint hinni ebben. Mint ahogyan Magyarországnak sincs más lehetősége, mint kő keményen harcolni a keresztényi értékekért, a családért, a férfi és nő közti házasságért. A torzsalkodó személyeket háttérbe kell szorítani, meg kell próbálni a békességet egymás közt hirdetni.”
he, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”52522,12665″}
