A brüsszeli uniós csúcson helyenként feszült légkör uralkodott a menekültválság megoldásáról folytatott vitában. Németország és Svédország vezetői azon fáradoztak, hogy zárónyilatkozatba kerüljön a menekültek állandó áthelyezési mechanizmusára vonatkozó javaslatuk. Ezt azonban megakadályozták a Visegrádi négyek.
Az unió és Törökország külső határvédelméről felemás egyezség született. Az uniós állam- és kormányfők elfogadtak egy akciótervet, miként lehet Törökországot rávenni arra, hogy ne engedje a menekülteknek elhagyni az országot. A török határvédelem megerősítése és a gazdasági bevándorlók visszafogadása fejében Ankara 3 milliárd euró támogatásban részesülne, másrészt vízumkényszer alóli kivételekre számíthat. Az uniós külső határok védelme, tehát, hogy amíg Törökországgal nem születik megállapodás, addig görög határt az EU közösen őrizze, így állítva meg a menekülthullámot, nem nyerte el a többség tetszését.
Az október 15-i, csütörtöki csúcs nyugodt hangnemben indult, majd éles fordulatot vett, amikor szóváltás alakult ki Robert Fico és Angela Merkel német kancellár között. A szlovák kormányfő szerint „aránylag kemény véleménycserére került sor”. Merkel a múltat is felhánytorgatva, a szolidaritást kért e számon Pozsonytól, elmondva, hogy értetlenül áll Szlovákia, illetve a közép- és kelet-európai országok kötelező kvótarendszert elutasító álláspontja előtt.
„Az hogy az országnak 5 és fél millió lakosa van, nem jelenti azt, hogy nem nyilváníthatja ki véleményét. Teljesen szuverén módon fogalmazom meg Szlovákia álláspontját az ügyben” – nyilatkozta Fico. A szolidaritás kapcsán megemlítette: Szlovákia 3 millió eurót ajánlott fel a menekülttáborokban élő szírek megsegítésére, és Pozsony csatlakozott a 40 ezer menekült önkéntes alapon történő elosztását indítványozó javaslathoz. 100 személyt hajlandó befogadni. A kötelező kvótákat és a 120 ezer ember elosztását azonban továbbra is elutasítja, hasonlóan Magyarországhoz, Csehországhoz és Romániához, de Fico információi szerint Spanyolország is ellenzi a menekültek elosztásának tartós mechanizmusát.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a tanácskozást követően arról beszélt, „ha továbbra sincs meg a szükséges erő, elszántság és politikai akarat, hogy a saját határainak megvédésére képtelen Görögországtól átvegyük teljesen vagy részlegesen a határvédelem felelősségét”, az a török-görög határ lezárását, akkor Magyarország kénytelen lépni, minden feltétel adott ugyanis a horvát határzárhoz. Azt a minőségű határvédelmet, amelyet a szerb-magyar határon már létrehoztak, azt ezen a szakaszon is teljesíteni tudják. Sőt annyiban előrébb is állnak, mondta Orbán, hogy az EU-csúcs előtt a visegrádi csoport kiadott egy közleményt, amelyben leírták, hogy mindegyik V4-es partner komoly felelősséget és segítséget vállal abban, hogy Magyarországnak ne egyedül kelljen megvédenie a határait. Úgy véli, ez erősíti a kétoldalú kapcsolatokat ezekkel az országokkal, és nagy erőkkel fűzi szorosabbra a közép-európai együttműködést, s mivel Európa határait védik, „ez jó Európának is”.
BA, MTI, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”56798″}
