Csáky Pál, az Európai Parlament képviselője (MKP) az idei Kazinczy Napokon egy nagyon is élőtérbe került jelenséggel foglalkozott: a népvándorlással, mely a klasszikus európai kultúra végét jelentheti.
A kassai Kazinczy Napok mindig is megmaradásunk, nyelvünk és kultúránk védelméről, fejlődéséről, kérdéseiről szólt. Nem volt ez másképp idén sem. De most egy új, apokaliptikus jelenséggel kell szembenéznünk. Ha korábban a nemzetállam packázásai, vagy éppen diszkriminatív jelenségei, törvénykezése ellen kellett határozottan fellépni, kultúránkat és civilizációnkat, tehát anyanyelvünket is – hosszú távon – a migránsválság veszélyezteti.
A politikusok nem látják, Európa komoly változások előtt áll. Ez a hatás azt a szellemiséget veszélyezteti, amiről az 1000 év magyar történelme szól. Az európai kultúra, civilizáció komoly jelentéstartalommal rendelkezik és körülhatárolható módon szól hozzánk a gótikától a barokkig. Ezt képviseli Michelangelo, Shakespeare, Schiller, Janus Pannonius, Kodály és Munkácsi Mihály. Pár száz éve világos volt, mit értünk Európa alatt. Most már odáig jutottunk, nem merjük azt megfogalmazni sem. A XX. sz. végén az Európai Alkotmány megbukott. A preambulum adja meg a szellemiségét. Ebben fél mondattal a többség arra az evidenciára kívánt utalni, hogy ez a civilizáció a zsidó-keresztény hagyományon alapszik. Ez nem arról szólt volna, ki a hívő, ki nem. A francia elnök kijelentette, ha ezt elfogadják, nem megy haza, mert otthon forradalom tör ki.
Az 50-60-as évekig benne voltunk a fő sodrásban. 1970 körül törés következett be. Más kultúrájú tömegek jelentek meg, amelyek a társadalmi gondolkodást befolyásolták. Látható és érezhető, Európa nyugati fele másképp szocializálódott. 1945-ben, komolyan végig gondolták, az európai történelem nem folytatható úgy, mint eddig. Húsz évente kimasíroznak a katonák, azután valaki győz és diktál. A vesztes megsértődik és két évtized múlva megint kimasíroznak a katonák és a történet megismétlődik. Ez nem folytatható, mert fejlődött a technika, aminek következtében már az egész világot el tudjuk pusztítani. Keresztény-demokrata politikusok olyan modellt, olyan társadalmi, szociális, gazdasági megoldást találtak, mely többé-kevésbé megoldást jelentett.
Kelet-Európa viszont bukdácsolt. A Keleti Blokkba kerültünk, visszazuhantunk a totalitárius rendszerbe.1990-ben jött a nagy változás. A kelet-európai társadalmi és politikai elit, a gondolkodók, művészek úgy vélték, oda kell visszajutni, ahol 1945 előtt voltunk. Vissza kell állítani a demokratikus játékszabályokat, biztosítani kell azok tiszteletben tartását, de kétszer ugyanabba a folyóba nem léphetünk, mert 50 év kimaradt. Kelet-Európa nem tudta igazán jól megoldani helyzetét.
A kelet-európai emberek arra voltak szocializálva, hogy valós gondokra valós megoldást keressenek. Nyugat-Európa elpuhult a jólétben és pszeudoproblémákkal foglalkoznak. Ha egy vezető politikusnak az a legfontosabb kérdés, hogy elvegye a szerelmét, aki férfi és ezt tartja a demokrácia csúcsának, nagy baj van. Vagy ha azon vitatkozunk, ha egy közép-afrikai állammal szerződést kötünk, miközben azt akarjuk kicsikarni, hogy az afrikai nőknek joguk legyen az abortuszra, nem lehet szellemi horizont. Európa nyugati része itt tart. Így, amikor jön egy migrációs hullám, Nyugat-Európa nem tud reagálni. Pikáns fejlemény, hogy a V4-es országok – melyek voltaképpen az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területét fedik le – most egymásra találtak. A nacionalista szlovákok szemében népszerűbb a magyar kormány, mint a szlovák. A lecsapódott ezer év visszaköszön.
Európa egy nagyon erős kihíváshalmaz előtt áll. Ebben a nagyon bonyolult és összetett helyzetben értelmesebben, realistábban kellene viselkedni. Beláthatatlan milyen kulturális és civilizációs hatással lesz ránk a migráció. Most afgán, közép-ázsiai hatás várható, amelyet komolyabb változások is követnek majd. A német kancellárasszony meg nem tudja indokolni saját kijelentéseit. Ferenc József is mindent meggondolt és mindent megfontolt, csak éppen ebből lett a baj.
Az EU politikában 28 tagállam játszik szerepet, de mindig az történik, amit a németek akarnak. A baj csak az, hogy nem tudják mit akarnak. Végül a közvélemény fogja rákényszeríteni politikusaikat, hogy reálisabban közelítsék meg a valóságot. A folyamat elején tartunk. Az Európai Bizottság júniusban még azt mondta felelőtlenül, nem kell ezzel foglalkozni. Jövőre meg 3 millió ember érkezése várható. Olyan nagy a potenciális rezervoár, hogy ez hosszú évekig is folytatódhat.
A hallgatóság láthatóan érintve érezte magát, hiszen Csáky Pál az elmúlt hónapok egyik legégetőbb témáját érintette.
Fried István egyetemi tanár a kultúra oldaláról közelítette meg a kérdést hozzászólásában. Nem kívánt Oswald Spengler A Nyugat alkonya c. munkájára hivatkozni, amely azt jósolta, hogy a feltörekvő szlávok lesznek a modern kor hírvivői és élvezői. A európai kultúra összetett. Megfeledkezünk róla, milyen arab hatás érte a filozófiát, algebrát… Arisztotelész műveit úgy ismertük meg, hogy arabból fordították le. Európát a görög és latin kultúra is befolyásolta. Ők nem voltak zsidók, de keresztények sem. Akkor is a Közel-Keleten keresztül érkezett ez a hatás. Az arabok Spanyolországban nem akármilyen építményeket hagytak ránk. 1492-ben végleg kiszorultak.
Nem először „fenyegette” egy másik kultúra kontinensünket. A multikultúrát azok temették el, akik nem tudták mi az. A jénai egyetemen kereste egy alkalommal a szlavisztikai tanszéket. Egy koreai hölgyet szólított meg. Ő gyönyörű oroszsággal válaszolt és útbaigazítást adott. A barátja egy fiatal fekete nigériai férfi. Egy magyar, egy koreai és egy nigériai oroszul beszélgetett Goethe és Schiller városában!
A mai német irodalom egy része nem Németországban születik, vagy nem németek, hanem törökök, migránsok írják. A kulturális átrendeződés, jót tesz az irodalomnak még akkor is, ha nem biztos hogy remekművek születtek. Ezek a munkák arról számolnak be, hogy a másik oldalról hogyan látják a beilleszkedést. Most ez a hatás csak fokozódni fog. A kultúra területén tehát nem lát nagy bajt.
Húsz éven belül Afrika közepe megindul, mert ott a környezetvédelem az egyik legsúlyosabb probléma. Ezzel foglalkozni kell. Ami most van, az semmi ahhoz képest, ami jön. 1989-re sem volt fölkészülve a világ, mint a mostani helyzetre sem. Ezzel foglalkozni kell.
Európa arról nevezetes, a 20. századot majdnem tönkretette. Ha nincs USA, a testvéri tankok valahol a Pireneusoknál álltak volna meg 1945-ben. Az amerikai elnökökre nem jellemző az igazmondás, mint a politikusokra sem jellemző az intelligencia – a jelenlévők kivételek – de Európa létét az USA szerepének köszönheti.
Azzal fejezte be, hogy EP-et azért fizetjük – nem is olyan nagyon rosszul -, hogy erre megoldást találjanak..
Egy kérdésre válaszolva, Csáky szólt a különböző lobbycsoportokról is. Nem szabad túlértékelni a hatásukat, a világ bonyolultabb. Az összeesküvés elméleteknek megvan a maguk bája. A médiát befolyásolják, mely 70-75%-ban liberális, ami baj. Soros György a saját elképzelését akarja ráerőszakolni arra, aki neki enged.
Ha a német kancellárra gondol, akkor azt kell mondania, hiúság, politikus a neved! Az az elképzelés, hogy a hivatalok átmossák, majd beintegrálják a kiválasztottakat, a többit meg visszaküldik, téves. Ez így nem működik! Ezt csak kis tömeg esetében lehet megvalósítani. Még azt sem tudják, hányan jöttek be! Mást mond a rendőrség, mást az ingrációs hivatal és mást a munkahivatal. És azt sem lehet tudni, kik jöttek be!
Egy iraki származású svéd szociológus, tehát egy bevándorló mondja, a migránsok integrációja a svéd társadalomba sikertelen volt. Tizenöt év után 54%-a a bevándoroltaknak hosszú távú munkanélküli. Nagyon magas az analfabetizmus aránya. A munkanélküli segély 62%-át ők kapják. Lefelé húzzák az életszínvonalat. A svéd és francia börtönökben 50% fölötti az arányuk. Az erőszakos nemi közösülés elkövetők között 90% fölötti az arányuk.
A migráns frusztrált lesz Németországban. Véres és kemény konfliktusokra kell számítani. Ezek fogják a német társadalmat rádöbbenteni arra, mit csináltak. Az érkezettek 60%-át vissza kell küldeni. Ha a menekültügyi genfi konvenciót szigorúan vesszük, hogy válságországba nem küldhetnek vissza senkit, akkor ez csak 3%-ukra érvényes. Az összes többire nem! Ekkora tömeget hogyan lehet visszazsuppolni? A német politikusok úgy képzelik, hogy jönnek a Herkules gépek és jön a Bundeswehr. 18-19%-ban családok érkeztek. A többi magányos fiatal, akit a család előre küldött. A szociológusok 6-8-as szorzószámmal számolnak. Ha talajt fog, jön a családegyesítés. Ez a kultúrára is hatni fog.
Párizsban a rendőrség este 8 után egyes negyedekbe nem megy be. Jön a kommandó páncélozott járművel. Ez a helyzet Marseille-ben is. Brüsszelben nem messze EP-tól az ember úgy érzi magát, mintha Bejrútban lenne. Ez a civilizációs különbség Jeruzsálemben látszik. A város 3 részre van szétosztva. A zsidó negyedben tisztaság honol, enni lehet a földről. A keresztény az ortodoxok miatt már lazább. Az arab negyedben térdig ér a szemét. Ezek is civilizációs hatások. A repülőtereken mindenütt két imaterem áll az utasok rendelkezésére. Az egyik keresztény ökumenikus a másik muzulmán. Az utóbbi naponta ötször tele van. Az előbbi kong az ürességtől.
Közép-Európában kialakult egy Amerika-ellenesség. Az orosz titkosszolgálat hatékonyan dolgozik. A migránsválságban Amerika sáros. Úgy viselkedett, mint a cowboy, aki szétlövi azt, ami neki nem tetszik. Most itt vannak a következmények. De az USA-t be kell vonni a tárgyalásokba.
Szaúd-Arábia a cinizmus csúcsa. Felajánlotta, 200 mecsetet épít Európában, de nem fogadja be a migránsokat. Ehhez azért hozzá kell tennünk, hogy ott a saria miatt sem vágyódnak sokan. A közvélemény nyomása nagyon fontos lesz az európai politika további irányvonalára, mindannyiunk sorsára.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”57302,57292,57288,57235,49802″}
