Bár kialakult az a kép, hogy a szlovák fiskális politika körül minden rendben van, kevesen tudják, hogy a kormány 2012-től megszorításokra van kötelezve a költségvetésben.
Ennek tükrében nyilatkozta Ivan Šramko, a Költségvetési Tanács elnöke: „Az eljövendő rosszabb idők miatt kell törekednünk a kiegyensúlyozott költségvetésre.” A jövő évi költségvetés legnagyobb kockázata, hogy teljesíteni tudjuk-e a betervezett 3,7%-os növekedést, amit veszélyeztethet például Nagy-Britannia kilépése az Európa Unióból.
2012 márciusától lépett hatályba a költségvetési felelősségről szóló alkotmánytörvény, az úgynevezett adósságfék, amelynek meg kellene akadályoznia az államadósság elszaladását. A törvény 60%-on húzza meg a GDP-arányos adósságplafont, de már 50% fölött kötelességeket, szankciókat ró a mindenkori kormányra. A szankciók az adósság növekedésének arányában fokozódnak. A 2014 áprilisi 55,4%-os adósságmutatóval az ország fiskális politikája belépett a harmadik szankciós sávba. A kormány akkor a törvény szerint elkészítette szankciós költségvetését, azzal a középtávú céllal, hogy 2016–2017-re az államadósság az első sávba kerüljön vissza. Míg a konszolidációt 2013-ban komolyan vették, és a költségvetési hiányt 2,2%-kal csökkentették, a kormány a 2014–2015-ös évet már lazábbra vette, és, hogy szó ne érje a ház elejét, a középtávú adósságcsökkentési célt 2017-ről kitolta 2019-re. Ebben a kérdésben folytatódik a vita a Költségvetési Tanács és a kormány között, ám továbbra is függőben van, hogy mi lesz az eredménye.
Ivan Šramko szerint a kormánynak jobban ki kellene használnia a jelenlegi ideális éveket – amikor növekednek az adóbevételek – a kincstár konszolidálására. Szerinte a szlovák gazdaság fejlődését nem lehet összehasonlítani a nagy országok gazdaságának fejlődésével, és jelenleg nem határozható meg egyértelműen a brexit hatása sem. Az utolsó hónapok eseményei azt mutatják, hogy a brit népszavazás erőteljesebb hatással lesz Európa fejlődésére. Az első becslések, melyek közvetlenül a referendum után készültek, nem voltak pontosak. Egyelőre az látszik, hogy ha beindul a brexit tényleges folyamata, akkor szembesülünk a valós hatásokkal. Ezek okozhatják akár a brit gazdaság gyengülését, de hatással lehetnek Európa összes államának gazdaságára, így a szlovákra is. Ez tényleg veszélyeztetheti a jövő évi költségvetést, amit az Adóprognózisok Bizottsága is reálisnak talál.
Šramko szerint a kormánynak törekednie kellene a kiegyensúlyozott költségvetés elérésére, és már az esetleges gazdasági környezet romlása miatt is hihetetlenül fontos volna, hogy csökkentsük az államadósságunkat.
A Költségvetési Tanács kidolgozott egy elemzést, amely szerint a várható sokkhatások biztonságos túlélése érdekében ideális volna, ha az államadósság 40% alá csökkenne. Azért is ajánlatos felkészülnünk a rosszabb időkre, mert azok bizonyosan bekövetkeznek.
A költségvetési terv első nyilvánosságra hozott javaslata azzal számol, hogy az államadósság 2019-re 48%-ra csökken. Közelítünk ehhez a határhoz, de gyakorlatilag még mindig messze vagyunk tőle.
A közpénzek konszolidációjának felgyorsítása azért is lenne ideális a jelenlegi kedvező helyzetben, mert az állam hihetetlen javulást ért el az adóbevételek területén. Azokat a terven felüli adóbevételeket, melyeket már tavaly is, de az idén még fokozottabban elértünk, a pénzügyi konszolidációra kellett volna fordítani, azaz a deficit és az adósság csökkentésére. Ehelyett ezeket a többletbevételeket egyszerűen a kiadások növelésére fordította a kormány.
A számok nyelvére lefordítva: 2015-ben a költségvetési terv 1,940 milliárd euró hiánnyal számolt, ami a GDP 2,49%-nak felelt volna meg. A bevételek a tervhez képest 1,3 milliárd euróval (a GDP 1,6%-a) növekedtek, amitől a kormány rögtön kényszert érzett arra, hogy a kiadási oldalt is megnövelje 1,6 milliárd euróval (a GDP 2,1%-a). Ennek a következménye az lett, hogy a költségvetési hiány 378 millió euróval tovább növekedett, így a tervezetthez képest a GDP arányában 0,48%-kal lett magasabb (2,97%). Emiatt Szlovákiának is magyarázkodnia kellett az Európai Bizottság előtt, akárcsak Portugália, Spanyolország mellett Máltának és Magyarországnak is.
A helyzetet jól szemlélteti Ódor Lajos, a Költségvetési Tanács tagjának elemzése: A szlovák hivatalnokok, ahogy a többiek is, megtalálták a kreatív, többé-kevésbé hihető magyarázatokat. Szlovákia esetében – a szlovák indoklás szerint – nem vették figyelembe a magasabb bevételeket, és nem számítják be, hogy az európai alapokból merített magasabb bevételek nagyobb önrészt követelnek a szlovák költségvetésből.
A szlovák költségvetés az európai alapokból finanszírozott projektek önrészére 747,9 millió eurót költött, ami 94 millióval lett több, mint a tervezett. A pénzügyminiszteri prognózis szerint Szlovákia 2015-ben 1,963 milliárd euró pályázati pénzt lesz képes kimeríteni. Végeredményben 2015-ben 4,32 milliárd eurót merített ezekből az alapokból, ami 747,9 millió euróra növelte az önrészt. Tehát a makroökonómiai prognózisokat meghazudtolva, 2,75 milliárd euróval többet használtunk fel. Az országban felhasznált uniós pályázati pénz a tapasztalat szerint szinte azonnal 16% állami bevételt jelentett a kincstárnak, adók és járulékok generálásával. Ha nagylelkűen csak 10%-ot számolunk, az is 275 millió eurót jelent, és ha ebből levesszük az önrészre fordított 94 milliónyi többletkiadást, a megnövekedett pályázati pénzek 181 millió euróval javították a költségvetés szaldóját.
Teljesen jogos tehát Ódor Lajos kérdése: Kiváncsian várjuk, milyenek lesznek a 2016-os év érvelései a szabályok megszegésére?