Az egeg-királyfiai temető s annak nemesi sírjelei

Egeg és Felsőszemeréd közt, Ipolyságtól északra s a híres Gyűgy fürdőtől délre találjuk az egykor önálló településként szereplő Királyfiapusztát. 1329-ből származik első írásos említése. A Királyfia család régi birtoka volt.

A török uralom ideje alatt elpusztult, s többé már nem kapta vissza önállóságát. Egy ideig Felsőszemerédhez tartozott, ma Egeg község része.

A pusztát a Földváry család népesítette be újra. A család tagja, Mihály feleségül vette a Felsőszemeréden is birtokos Hellenbachok lányát, Pelexinát, s ismeretlen formájú kastélyt épített itt. Ezt 1763-ban Földváry Károly későbarokk stílusban átépíttette. 1820-ban Földváry Lajos császári és királyi kamarás a földszintes épületre emeletet húzatott, s a kastélyt klasszicista stílusban átalakíttatta.

Az építményt egy ideig a Coburgok is használták, majd Zmeskall György vármegyei alispán vásárolta meg. 1890 táján Migazzi Vilmos tulajdona lett. Az ő lányát vette feleségül Oberndorff Hugó, aki „a kastélyt olyan ízlésesen rendezte be, hogy ez volt Hont vármegye legszebb kastélya”. (Petrovai R. S., 2002. 55–56. l.) A későbbi tulajdonosok közt volt egy ideig a híres színésznő, Fedák Sári is. 1944-ig a Horn család tulajdonában volt. Mára szépen felújították.

Oberndorff Gusztáv sírjelének felirata (Fotó: Csáky Károly)

A kastély közelében egy régi temető látható, ahol több értékes sírkő jelzi a hajdani úri családok tagjainak nyughelyét. De ide temették az egykor elhunyt, távoli vidékekről Királyfiára került, zömmel szlovák cselédeket is. A cselédvilág ugyanis errefelé egészen a 2. világháború végéig tartott.

Mi most csupán a temető múltjával s az itt látható nemesi sírjelekkel foglalkozunk. A még álló régi síremlékek feliratozásából arra következtethetünk, hogy a XIX. század elején már temetkeztek ide. A királyfiai központi temetőkeresztről régi irodalmi anyagunk is van. Fábián János Hont megyei születésű egyháztörténész írta például az alábbiakat: „1815-ben sz. Jakabhó 31. nemes Földváry, sz. Halácsy Anna a királyfiai temetőben keresztet emeltet és fenntartására 15 ftot adományoz“ (Fábián J., 1866:770). Ez a kereszt ma már nem áll, az Egeghez tartozó falurész temetőjének központi keresztjét újabban állíttatták. Ez egy ezüstös vaskorpusszal ellátott, INRI-feliratos, egyenes szárvégű műkőkereszt. A kétlépcsős alapzaton álló keresztet két díszes műkőváza fogja közre. Valószínűleg a régi központi kereszt helyén állhat, melyre a feszületet körülvevő régi kovácsolt vaskerítés is utal.

Halácsy Anna (máshol Halacsy, Halassy) felesége volt a fent említett kastélyépítő Földváry Lajosnak, s ők a XIX. század első felében éltek Királyfián. Nagy Iván történész két gyermeküket, Lászlót és Lajost jegyzi, de övék lehetett még az a két fiatalon elhunyt leánygyermek is, akiknek sírköve itt látható. A kétlépcsős alapzatra helyezett téglalap alakú, fent háromszögcsúcsban végződő szürkés homokkő oszlop felső része virágmintákkal, az alsó pedig egy virágkoszorúval díszített. Feliratán ez áll: „Bernáthfalvi és Földvári/ Földváry kisasszonyok/ hamvai/ ANNA 7. jún. 1817./ EMMA 20. aug. 1820./ született/ ez 13. sept. Anna 18. nov. 1831. végezte életét“ Valószínűleg mindketten az akkor dúlt kolera áldozatai lehettek.

Oberndorff Hugóné sírjelének felirata (Fotó: Csáky Károly)

Láthatjuk e temetőben a másik nemesi család, az Oberndorff-Migazzyak ugyancsak fiatalon elhalt tagjának síremlékét is. Ez egy kőlapra helyezett kétlépcsős talapzaton álló, fehér márványból (gránitból?) készült egyenes szárvégű, korpusz nélküli kereszt. Oszlopán ez olvasható: „Itt nyugszik/OBERNDORFF GUSZTÁV/ birodalmi gróf/ született Alsótátrafüreden 1888. augusztus 9./ meghalt Királyfián 1900. szept. 30./ Uram, te ideiglenesen adtad nekünk/ és ő volt egész boldogságunk, Vissza/ vetted és mi zúgolódás nélkül adjuk / oda, de szívünk telve fájdalommal“./ Szent Jeromos.

Van itt egy homokkőből készült sírjel is, tetején egy fekvő angyallal. Dedikációja nem olvasható. Bizonyára ez is egy nemesi gyermek síremléke lehet.

Az imént bemutatott Oberndorff-gyermek sírjeléhez hasonló az édesanyáé is. Dedikációja így hangzik: Itt nyugszik az Úrban/ Birodalmi gróf/ OBERNDORFF HUGÓNÉ/ Szül. WALLI és SONNENTURMI gróf/ MIGAZZY VILMA/ Született 1834. január 25/ Elhunyt 1905. január 26./ Kit Isten s az emberek szerettek/ áldásban él emléke“. Az elhunyt férje a közeli, ma már világhírű gyűgyi fürdő kiépítésének kezdeményezője volt.