Gútán a tavalyi iskolai beiratkozások idején komoly gondok léptek fel, kifejezett harc indult a kiselsősökért két magyar tanítási nyelvű alapiskola között. Míg a Corvin Mátyás Alapiskolába három osztályra való gyermeket írattak a szülők, addig a II. Rákóczi Ferenc Alapiskolában két osztályt sem tudtak volna nyitni.
Az önkormányzat ezért határozattal szabályozta az iskolákban nyitható osztályok létszámát valamennyi városi fenntartású alapiskolában (két magyar és egy szlovák), ahol két-két osztály indítását engedélyezte. A képviselő-testület szándéka szerint ezzel biztosították volna, hogy mindkét magyar iskola fennmaradjon és a finanszírozással se legyenek gondok.
Akkor ez a döntés hatalmas felháborodást váltott ki a szülők körében, többen petícióval fordultak a képviselő-testülethez, hogy engedjék meg a Corvinban a három osztály nyitását. A városvezetés hajthatatlan maradt: végül a Corvinban két első osztály nyílt, 24 és 25 gyerekkel, a Rákócziban pedig 12 fővel nyitottak egy nulladikot és egy 13 fős első osztályt. Azonban a képviselő-testületben is nagy vitát váltott ki ez a fajta szabályozás. Ezért a képviselők határozatban kérték a város vezetését még tavaly novemberben, készüljön egy átfogó elemzés, amellyel megoldást is találhatnak a kialakult helyzetre.
Takács Imre, a tanügyi hivatal vezetője mutatta be az elemzést (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Munkacsoport alakult tehát a polgármester, Horváth Árpád vezetésével, melynek tagja volt az alpolgármester, Koczkás Beáta, valamint a képviselő-testület minden csoportjának egy-egy képviselője: Lengyel István, Árgyusi Imre, Forró Tibor képviselők és Madarász Róbert képviselő, aki egyben az önkormányzat mellett működő iskolaügyi bizottság elnöke is. A városi hivatal részéről ennek a munkacsoportnak tagja volt az iskolaügyi főosztály vezetője Gőgh Margit, a tanügyi hivataltól Takács Imre és Finta Zoltán, hivatalvezető.
Lakossági fórumon mutatták be az elkészült elemzést
Hétfőn este több mint három órán át tartott Gútán a városvezetés által összehívott lakossági fórum, melyen bemutatták az elkészült elemzést, amelyet már korábban szétküldtek az érintett iskoláknak is. A fórumon felszólaló polgármester hivatkozott az iskolai beiratkozások során felmerült gondokra, valamint a csökkenő születések számára, amelynek következménye, hogy egyre kevesebb elsős van. Indoklásában elmondta, a helyzet tarthatatlan, ezért az iskolahálózat átalakításra szorul.
Koczkás Beáta alpolgármester mutatta be az elemzés gazdasági részét (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
A fórumon Takács Imre mutatta be az elemzést, mely három javaslatot tartalmaz. Az első megoldással nem változna a jelenlegi helyzet, azaz az önkormányzat továbbra is szabályozná a nyitható első osztályok számát minden városi fenntartású iskolában. Okulva a tavalyi évből, ezt a megoldást nem javasolta a munkacsoport. A második javaslat a körzetesítésre épít – lakhely szerint szabnák meg, melyik gyermek, melyik iskolába kerülne. Ezt a lehetséges alternatívát sem javasolták a munkacsoport tagjai. A harmadik, egyben a munkacsoport által elfogadhatónak tartó javaslat pedig a két iskola – a Rákóczi és a Corvin – összevonásával járna. Ez alapján a két intézmény közül a Rákóczit olvasztanák be a Corvin Mátyás Alapiskolába, annak kihelyezett munkahelye lenne. Új nevét a 19. és 20. század fordulóján a településen tevékenykedő Palkovich Viktor katolikus papról kapná.
Angyal Béla városi képviselő bírálta a javaslatot (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Miért van szükség az összevonásra?
A tanügyi hivatal vezetője szerint a demográfiai mutatók indokolttá teszik, hogy megoldást találjanak a kialakult helyzetre. Mint mondta, az elmúlt tíz évben a város fenntartása alá tartozó két magyar és egy szlovák tannyelvű iskolában közel ötödével csökkent a diákok létszáma. Azonban a Corvinban a létszám nem csökkent az elmúlt tíz évben, sőt enyhe növekedésről is beszámolt (2006/2007-es tanulmányi évben 334 diákja volt a Corvinnak, míg 2016/2017-ben 352). Ezzel ellentétben a II. Rákóczi Ferenc nevét viselő alapiskolában nyomon követhető a folyamatos csökkenés – tíz éve 327 diák látogatta az intézményt, az idei tanévben már csak 216 diák. Az egyetlen szlovák tannyelvű alapiskolában is a gyermekek létszámának fogyása a jellemző: 2006/2007-ben 327 diák, 2016/17-ben már csak 216 diák látogatja.
Takács Imre továbbá figyelmeztetett arra, hogy az elkövetkező években sem lesz jobb a helyzet: két év múlva az iskolaköteles gyerekek száma már nem fogja elérni a százat, a 2019/2020-as tanévben előreláthatólag már csak 75 gyermekkel számolhatnak. Itt érdemes megemlíteni, hogy a három városi fenntartású alapiskola mellett még működik egy egyházi alapiskola is. A Nagyboldogasszony Egyházi Iskolaközpont folyamatos fejlesztés alatt áll, egyre közkedveltebb a szülők körében, ami a tavalyi beiratkozásokon is meglátszott. Jelenleg 129 diák látogatja.
A munkacsoport tagjai: (bj) Madarász Róbert, Lengyel István és Árgyusi Imre képviselők (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Miért is jó az összevont iskola?
Az elemzést végző munkacsoport érvei között sok pozitívum hangzott el: nagy és erős magyar iskolát képzelnek el. Előnye lenne, hogy helyreállnának az osztálylétszámok – nem lenne harc az elsősökért (már ami a Rákóczit és a Corvint illeti, mert továbbra is maradna az egyházi alapiskola és a szlovák alapiskola). A felső tagozaton szakosodott osztályokban gondolkodnak, ezzel minőségibb oktatást nyújtva a tanulóknak. Az összevonástól azt várják tehát, hogy megoldódna a beiratkozások körüli feszültség, megszűnne a két intézmény összehasonlítása, amely az utóbbi időben már előnytelenül kategorizálta a két iskolát jó és rossz iskolára. Nem utolsósorban, gazdasági szempontból is hatékonyabbnak látják a két iskola összevonásával annak működését. Ráadásul, ha továbbra is több gyermeket íratnak a Corvinba, egyszerűen nem lesz hely az osztályok elhelyezésére – nincs elég terem. A munkacsoport tehát egyértelműen ezt a javaslatot ajánlja a fenntartónak – hangzott el a fórumon. Az iskolák jövőjét meghatározó döntésről már a jövő heti testületi ülésen szavazhatnak a képviselők.
Madarász Róbert, az önkormányzat mellett működő iskolaügyi bizottság elnöke, a Marianum Egyházi Iskolaközpont igazgatója (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Nem tudni, hogyan képzelik el a technikai megvalósítását
Takács Imre szerint egyelőre még maradna az iskolák jelenlegi struktúrája és az osztálylétszámok is – csak az első évfolyamot érintené a változás. Ennek ellenére nem tudta megnyugtatni a szülőket. A bizonytalanságot növelte a fórumon, hogy nem igazán kaptak választ arra a kérdésre az érdeklődők, hogyan is kell elképzelni majd az összevonást. Madarász Róbert képviselő, aki maga is iskolaigazgató a komáromi Marianumban, úgy fogalmazott, a leendő igazgató feladata lesz a szervezés megoldása, mivel ez az ő hatásköre. Szerinte úgy lenne ésszerű, ha az ötödikesek felső tagozatba lépve választhatnának a specializált osztályok közül, rajtuk kívül a többi osztályt nem érintené a változás. A jövendő kiselsősök pedig már az összevont intézménybe kerülnének. Az új igazgató személyéről sem esett szó. Őt az újonnan létrehozott iskolatanács választaná meg. Ebben a tanácsban mindkét iskolából helyet kapnának a szülők, pedagógusok és a nem pedagógiai dolgozók képviselői.
Samu István képviselőként, tanárként és szülőként is jelen volt (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Nem aratott osztatlan sikert a koncepció
A hosszúra nyúlt lakossági fórumon javarészt a megjelent képviselők vitatkoztak. Érvek és ellenérvek hangzottak el: a javaslatot támogatók szerint itt az ideje lépni, míg mások elhamarkodottnak tartják, hogy a testület már a jövő héten dönteni akar az összevonásról. Az ellene érvelő felszólalók között akadt, aki nem összevonásról, de egy magyar iskola bezárásáról beszélt. Épp akkor, amikor a kisiskolák megmentéséért kellene küzdeni. A javaslat ellenzői szerint a Rákóczi kétszáz fős diáklétszáma nem indokolja az iskola bezárását, hiszen Szlovákiában az alapiskolákban tanuló diákok létszáma átlagosan 204 fő.
Volt olyan képviselő, aki tabuk nélkül, egyenesen kimondta: a Rákóczit látogató sok roma diák miatt már etnikai iskolának tekintik az intézményt – ez is az egyik oka lehet, amiért kevesebb szülő íratja oda a gyermekét. Majd elhangzott az is, hogy azt kéne inkább megvizsgálni, mi okozza a jelentős különbséget a két iskolába jelentkező elsősök száma között. Az első nagy zuhanás, már ami a beíratott gyerekek számát illeti, a 2010/2011-es tanulmányi évben volt – néhányan úgy vélik, ez összefügghet a vezetőváltással, illetve a tanári karban lévő gondokkal.
Németh Iveta képviselőként nem ért egyet a javaslattal, elhamarkodottnak tartja (Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma)
Aki nem vállalja névvel és arccal a kérdéseit, az nem kaphat választ
A lakossági fórumot azzal a szándékkal hívták össze, hogy megvitassák a munkacsoport által javasolt lehetőségeket. Ám javarészt a képviselők érvei és ellenérvei ütköztek – olykor nem kerülve a személyeskedéseket sem. A fórumon résztvevő szülők és az érintett intézmények pedagógusai is szerettek volna válaszokat kapni a kérdéseikre. Ezt összegyűjtve, név nélkül egy papíron adták át a munkacsoport tagjainak a több mint negyven kérdést tartalmazó lapot. Erre azonban hiába várták a választ – a hivatalvezető azzal az indokkal utasította vissza a válaszadást, miszerint névvel és arccal kell vállalniuk kérdéseiket a kérdezőknek. Az anonim kérdezők viszont javarészt tanárok voltak, akik egyszerűen nem mertek kérdezni, vélhetően munkahelyféltés miatt. Így maradt az értetlenkedés, a megválaszolatlan kérdések és a bizonytalanság.
Január 30-án már megszülethet a döntés
Több mint három óra elteltével Horváth Árpád polgármester zárta a lakossági fórumot. Megígérte, igyekeznek figyelembe venni a tanárok észrevételeit is, mielőtt meghozzák a végleges döntést, várhatóan már jövő héten, hétfőn. Véleménye szerint mindenképpen megoldást kell találni a kialakult helyzetre, nem halogathatják a döntést. Mint mondta, a városvezetés kötelessége minden fenntartása alá tartozó iskolát segíteni, nem nézhetik csak az egyik, vagy a másik érdekeit.
