Amikor felröppent a hír, hogy a Magyarság Háza elköltözik a budai Várból, nem akartuk elhinni, de amint egyre gyakrabban fordultak ki az udvarból a berendezést szállító kamionok, kénytelenek voltunk szomorúan tudomásul venni, hogy ennek a külhoni és hazai magyarság számára egyaránt otthonos épületnek az elkövetkezőkben más lesz a szerepe, és reméljük, mindenki számára megnyugtatóan rendeződik a kiköltöző intézmények sorsa.
Az előzmények pontos történetét augusztus 22-én olvashatták rovatunkban. Ezúttal a Duna Palotába látogattunk el, ahol a Magyarság Háza otthonra lel szeptembertől, az évadot tehát már a pesti oldalon, az ötödik kerületi Zrínyi utcában kezdik. Az új helyszínt Csibi Krisztina igazgatónő szíves kalauzolásával járjuk be.
Érdekes a kora délelőtti élet egy ilyen épületben, amelyet délutáni kiállítások, de főként esti előadások apropóján van alkalmunk ismerni belülről. Munkások rakodnak, porszívók zúgnak, világítás csak ahol a legszükségesebb, a lépcsőn zenészek sietnek fel próbára.
Filmvetítéssel indítanak szeptember 6-án
Csibi Krisztina a köztévé reggeli műsorából érkezik (nagy az érdeklődés a médiában a Magyarság Házának jövője iránt), de mielőtt nekiindulnánk, hogy bemutassa új otthonukat, leülünk kicsit beszélgetni a félemeleti pihenő egyik pamlagos beugrójában. Elmondja, hogy nekik sem volt könnyű elbúcsúzni a Vártól, ahol sok szép évet töltöttek, és ahol egy épületben voltak a nemzetpolitikához tartozó intézmények, de hálásak a Duna Palota igazgatónőjének, Bíró Ildikónak, aki szívesen befogadta a Magyarság Házát.
Csibi Krisztina (Fotó: Cservenka Judit)
„Leginkább sorozatok formájában szeretnénk bemutatni a külhoni kulturális teljesítményeket. Filmklubunk szeptember 6-án indul Varga Ágota: Vasgyökerek című filmjével. Az ismert dokumentumfilm-rendező ebben az alkotásában a kalandos életutat bejárt erdélyi orvost, dr. Sipos Józsefet mutatja be. akit a Securitate közel két évtizeden át tartott szoros megfigyelés alatt. Ez a vetítés lesz egyébként a Magyarság Háza első rendezvénye a Duna Palotában, tehát egyfajta premierként is felfogható. Már felfedeztük, milyen új lehetőségeket nyújt az épület: például van igazi színházterme, sőt kamaraterme is, ezek méltó helyszínei lehetnek a külhoni színházak egy-egy előadásának. Szeptemberben például a Komáromi Jókai Színház lép fel Kathrine Kressmann Taylor: A címzett ismeretlen című darabjával, Harsányi Sulyom László rendezésében” – meséli.
Csibi Krisztina ezután kérésünkre gyors számvetést készít, hogy hány különböző terem is van az épületben, és méretüknél fogva melyiket, milyen célra látják a legmegfelelőbbnek. A Széchenyi terem például konferenciák, előadások tartására kitűnő. A bálterem nagyobb számú hallgatóság befogadására alkalmas. Persze a helyiség nem kizárólag bálozásra felel meg: „Már ott tartotta a Nemzetpolitikai Államtitkárság a Kőrösi Csoma Sándor és a Petőfi Sándor program új ösztöndíjasainak a felkészítését.”
A Duna Palota épüelte (Fotó: Cservenka Judit)
Sokakat érdekel, mi lesz a sorsa a nagysikerű „Mi, magyarok” kiállításnak, ami közel három éven keresztül volt látogatható a Magyarság Házában, s több tízezren éltek is a lehetőséggel. A Ház igazgatója bízik abban, hogy a tárlat valamilyen formában már a nem túl távoli jövőben ismét megnyithatja kapuit a közönség előtt.
Neobarokk palota komoly történelemmel
Közben elindultunk, hogy néhány fotót készítsünk az épület olyan helyiségeiről, amelyek – a Magyarság Háza munkatársai bíznak benne – minél gyakrabban telnek meg a külhoni és az itthoni vendégekkel.
Az első emeleten, a tanácskozások, előadások tartására alkalmas termekből néhány egymás mellett nyílik egy barátságosan berendezett közös fogadótérből. Ugyanez a barátságosság jellemzi a vörös szőnyeges lépcsősorokat és a hallt is. Utóbbi kiállítások, ünnepségek rendezésére talán kevésbé megfelelő, mert nem üres tér, hanem pamlagokkal, fotelekkel berendezett fogadóterem, ahol lehet kényelmesen várakozni, beszélgetni, az asztalokra helyezett programfüzetekből tájékozódni.
A bálterem galériája (Fotó: Cservenka Judit)
Egyébként az 1890-es években Lipótvárosi Casino székházának készült neobarokk palotát Freund Vilmos tervei alapján, Márkus Géza, Mészáros és Gerstenberger építőmesterek építették. Akkoriban a harmadik legjelentősebb ilyen intézmény volt a Nemzeti Casino és az Országos Casino után. Alapítója és egyben első elnöke Falk Miksa lapszerkesztő, Erzsébet királyné (Sissy) magyar tanára, később országgyűlési képviselő volt. Nevét a Duna Palotában terem őrzi, szintúgy feleségéét, Klementináét is. Természetesen 1951-től, amikor a közeli Belügyminisztérium kulturális céljait szolgálta az épület, Barna szalonnak, meg Fehér szalonnak nevezték. Az impozáns, külső és belső teremrészből álló Széchenyi terem neve azokban az időkben is megmaradhatott.
Benézünk a termekbe, csönd van mindegyikben, csak a színházteremben zajlik egy zenekari próba. Nyilván az ő koncertjük a Duna Palota programján szerepel. Nem zavarjuk őket tovább a fényképezéssel. A kapu előtt elköszönéskor még egy fontos gyakorlati tudnivalót ad át Csibi Krisztina: délelőtt 10-ig nem kell behajtási engedély ebbe az utcába. A hangszerekkel, jelmezekkel, kiállítási tárgyakkal érkező művészeti programok szervezőinek jó tudniuk erről a könnyítésről. Parkolni persze nem lehet, hiszen ez a főváros egyik legszebb sétáló utcája a Széchenyi tértől a Szent István Bazilikáig.
És talán a legfontosabb: a Magyarság Háza programjairól részletesen tájékozódni a a www.magyarsaghaza.net honlapcímen lehet.
