Amint arról portálunkon korábban már hírt adtunk, az Európai Parlament Petíciós Bizottsága január 23-ai ülésén 23 támogató szavazattal és 2 ellenszavazat mellett megszavazta a Csáky Pál EP-képviselő által kidolgozott határozattervezetet, amelynek címe A kisebbségek védelme és hátrányos megkülönböztetésük tiltása az EU tagállamaiban. A határozattervezetet, amelynek tartalma kötelező érvényű az Európai Bizottság és a tagállamok kormányai számára, és a legnagyobb teret az őshonos kisebbségek jogai védelmének és mindennemű diszkriminálásuk tiltásának szenteli, február 7-én az Európai Parlament plénuma is elfogadta.
A határozat parlamenti elfogadása után Csáky Pál, Gál Kinga és Bocskor Andrea EP-képviselők közös sajtóközleményt adtak ki.
„Óriási siker, hogy az Európai Parlament történelmében először hozott határozatot az őshonos kisebbségek diszkriminációjának tiltásáról és jogaik széles körű védelméről az Európai Unión belül” – hívta fel a figyelmet Csáky Pál felvidéki EP-képviselő, a dokumentum néppárti felelőse. „Az EP mai szavazása megkoronázza a magyar nemzetpolitikai igyekezeteket” – emelte ki Gál Kinga és Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő a szavazást követően.
Az elfogadott határozat – melynek státusa jóval erősebb egy jelentésnél – védi a kisebbségek identitását, garantálja nyelvi jogaik érvényesítését, és támogatja a kisebbségek oktatását azok anyanyelvén. Felhívja továbbá a figyelmet a kisebbségek képviselői részvételének fontosságára a közéletben és a leghatározottabban tiltja mindennemű diszkriminációjukat. A dokumentum hangsúlyozza, hogy ugyanezeket az elveket kell betartatni az EU-csatlakozás felé tartó partneri államokban, például Szerbiában és Ukrajnában is.
„A tárgyalások során a Petíciós Bizottságban sikerült kivédeni az európai baloldal és a liberálisok igyekezetét, hogy a határozatot ellehetetlenítsék, eredeti célcsoportját megváltoztassák a migránsok, az új vallási vagy egyéb kisebbségek, illetve a szexuális kisebbségek jogairól szóló részek túlterjesztésével. Így a dokumentum megszavazhatóvá vált minden nemzeti elkötelezettségű magyar EP-képviselő számára” – emelte ki Csáky Pál, a Petíciós Bizottság alelnöke.
„A mai napon elfogadott határozat mérföldkő az európai kisebbségvédelem terén. Hosszú évek munkájának kézzelfogható eredménye ez, s a legtöbb, ami ma az Európai Parlament szintjén politikai határozatként reálisan elérhető. Ugyanakkor látni kell, hogy a baloldal mindent megtesz azért, hogy az őshonos kisebbségekről és kisebbségi nyelvekről szóló határozat csakis a tágan értelmezett kisebbségi fogalom mentén jelenhessen meg” – hívta fel a figyelmet Gál Kinga, a Kisebbségügyi Munkacsoport néppárti társelnöke.
„Örülök, hogy az Európai Parlament határozatba foglalta az uniós jogalkotás szükségességét a kisebbségvédelem terén, s elismeri, hogy az EU nem foglalkozik elég kiemelten az őshonos kisebbségekkel. Pedig a kisebbségi nyelvek oktatásának és használatának előmozdítása a nyelvi megkülönböztetés kiküszöbölésének legfontosabb feltétele. Ezt maga az Európai Bizottság tudná elősegíteni. Remélem, hogy az EU tagországaira vonatkozó jogalkotási aktus rövid időn belül megtörténik, és a jövőben a csatlakozás előtti és társult országokra is kiterjesztik” – mutatott rá Bocskor Andrea, a kulturális szakbizottság kárpátaljai alelnöke az EP-képviselők közös sajtóközleményében.
A kisebbségvédelmi határozatot egy 2017 májusában, azonos témában az uniós polgárok által benyújtott petíciók alapján megszervezett nyilvános meghallgatás előzte meg, amelynek kezdeményezője Csáky Pál, az MKP EP-képviselője volt. A nyilvános meghallgatáson többek között olyan közép-európai nyelvi jogok érvényesítésével kapcsolatos gondok, illetve kisebbséghez tartozó személyeket ért diszkriminációt feltáró ügyek kerültek bemutatásra, amelyekkel Szlovákiában, Romániában vagy éppen Lengyelországban találkoztak az érintettek. Ezt követően kisebbségi témában aktív petíciós bizottsági képviselők javaslatot tettek a nyilvános meghallgatás tartalmának állásfoglalási indítványba történő összefoglalására. A tervezet elkészítésének koordinátora Csáky Pál volt. Így kerülhetett előbb a szakbizottság, majd azt követően az EP plénuma elé a most elfogadott határozat.
