Oros László azon kevés hazai könyvgyűjtők egyike, akinek neve már Felvidék-szerte ismert. Tudjuk róla, hogy ahol irodalmi vagy történelmi jellegű rendezvény van, ő ott biztosan megjelenik.
Szenvedélyes könyvgyűjtő. Több mint negyven évvel ezelőtt, amikor megkezdte a hazai magyar kiadványok gyűjtését, még maga sem gondolta, hogy ez a nem mindennapi érdeklődése egyszer majd Bibliotheca Pro Patria néven kerül be a magyar értéktárba.
Legújabb könyvének bevezetőjében írja, hogy 2016-ban jelent meg ezen kiadvány első kötete. És folytatásként, mivel a könyvtár anyaga azóta igencsak megszaporodott, öszeállította, megírta és kiadta a második kötetet is. De nem csak a könyvtára bővült, hanem a látogatók száma és az ismeretségi köre is. Olyannyira, hogy kiadványaival évente ott van Budapesten, a Vörösmarty téri Könyvhéten. Itt alakulnak ki aztán az újabb és újabb barátságok, beszélgetések és persze a könyvvásárlások, dedikálások is.
Ezen második, 170 oldalas munkája olyan személyiségekről szól, akik valamilyen módon az egykori Felvidékhez, illetve a mai Szlovákia területéhez kötődtek. Sokan vannak közöttük olyanok, akik a hazai magyar irodalmi lexikonokban nem is szerepelnek. Kéziratok, dokumentumok, levelezések teszik a kiadványt még értékesebbé, hisz ezek személyes ajándékok a gyűjtőnek, vagy hagyatékokból kerültek hozzá.
A hazai szerzők közül a legtöbb dedikáló külön elismeréssel szól Oros László szenvedélyéről.
Dusza István, a fiatalon elhunyt újságíró, színikritikus például 1994-ben ezt írta a könyvébe: „Szeretettel és mély tisztelettel Oros Lászlónak, akit a leghűségesebb, legáldozatkészebb olvasónak tekintek“.
Olyan mai, és már elhunyt szerzők művei is szerepelnek a könyvben, akiket a dedikációjuk szövege miatt tartotta érdemesnek bemutatni a könyvében, illetve felhívni rájuk a figyelmet.
A szerző dedikál a Könyvhéten (Fotó: Ruda Gábor)
A kötet külön-külön fejezetekben tárgyalja az elszármazott írókat, egyházi személyiségeket és művészeket, de a régi érdekes, ma már szinte hozzáférhetetlen felvidéki kiadványokat is megtaláljuk a könyv lapjain. Merem állítani, hogy akár a kutatóknak is hasznos lehet a kiadvány lapozgatása, és talán lesznek olyanok is, akik éppen a Bibliotheca Pro Patria felsőszelii könyvtárában találnak rá a régen keresett könyvükre.
Mint említettem, Oros László évek óta eljár a budapesti Ünnepi Könyvhétre – ennek is szentel egy fejezetet a könyvében –, ahol bemutatja a legérdekesebb találkozásait a neves magyarországi és felvidéki írókkal. Legyen az Tőkés László, Skultéty Csaba, Görgey Gábor, vagy a napokban elhunyt Szepesi György. Az idei Könyvhéten ő maga is dedikálta az eddig kiadott és ezt a legújabb könyvét.
Oros Lászlónak eddig nyolc kötete jelent meg, melyekben feldolgozta szülőfaluja evangélikus egyházának történetét, az ott működő lelkészek életét – Felsőszeli és az Endreffyek –, sőt tavaly egy emlékfüzetet is összeállított a deportálások és kitelepítések 70. évfordulójára.
A szerző 2016-ban Udvardon megkapta a Pátria díjat, s több elismerésben részesült már hazai viszonylatban is
Mészáros Magdolna, a Csemadok Felsőszeli Alapszervezetének elnöke a következő szavakkal ajánlja az olvasó figyelmébe Oros László 2018-ban megjelent kötetét: „Aki szeret kutakodni, keresni régi könyvek között, akinek szívügye a magyar irodalom terjesztése és a magyar nyelv ápolása, akinek az írott szó iránytű a modern világ kavalkádjában, annak nemcsak ezt a könyvet kellene elolvasnia, hanem be kellene kopognia a szerzőhöz, hogy a könyvtár levegőjét beszippantva elvarázsolódhasson ebben a nem mindennapi gyűjteményben.“
A közel nyolcezer könyv, illetve számtalan folyóirat, regionális lap és kézirat, melyek jelenleg a könyvtárában találhatók, joggal gyarapítják a felvidéki magyarság értéktárát.
A könyv a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, Pilisvörösvár és a Bibliotheca Pro Patria, Felsőszeli közös kiadásában jelent meg 2018-ban.
