Az emberek akaratának megfelelően meg kell szüntetni az évenként kétszeri óraátállítást, és át kell térni az állandó nyári időszámításra – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a ZDF német országos közszolgálati televíziónak.
A politikus a belgiumi Genvalban, a brüsszeli bizottság kétnapos kihelyezett ülésének szünetében leszögezte, meggyőződése, hogy az Európai Unióban megszűnik a téli és a nyári időszámítás kettőssége.
„Az emberek ezt akarják, mi pedig megcsináljuk” – hangsúlyozta Jean-Claude Juncker, kiemelve, hogy az ügyben tartott európai konzultáción a résztvevők többsége elutasította az évenként kétszer esedékes óraátállítást.
„Nincs értelme kikérni az emberek véleményét, ha nem vesszük figyelembe” – mondta a luxemburgi kereszténydemokrata politikus. Hozzátette: első lépésként a bizottságot igyekszik meggyőzni arról, hogy át kell térni az állandó nyári időszámításra, utána pedig az Európai Parlamentnek (EP) és a tagállamoknak kell lépniük az ügyben.
A július elejétől augusztus közepéig tartott konzultáción 4,6 millióan fejezték ki véleményüket, és 80 százalékuk az óraátállítás megszüntetése mellett foglalt állást.
Az EP februárban kezdeményezte az óraátállítás felülvizsgálatát, és felkérte fel az EB-t, hogy értékelje az ügyet szabályozó irányelvet, és szükség esetén tegyen javaslatot a módosításra.
Az EP indoklása szerint az állampolgári kezdeményezések azt mutatják, hogy a márciusban és októberben esedékes óraátállítással kapcsolatban az egészségi hatások miatt komoly lakossági aggodalom fogalmazódik meg, az óraátállítással elérhető energiamegtakarítás viszont jelentéktelen mértékű.
A szabályozás felülvizsgálata Finnország kezdeményezésére került napirendre, miután állampolgárok tízezrei kérték a finn kormányt, hogy szüntessék meg az évi kétszeri óraátállítást, és maradjon a nyári időszámítás.
Az EP és az Európai Unió Tanácsa – a tagállami kormányok szakminisztereit összefogó testület – 2001-ben vezetett be az egész Európai Unióban kötelező irányelvet a nyári és a téli időszámításról, ismertebb nevén az óraátállításról.
A nyári és a téli időszámítást 1916-ban vezették be
Az óraátállítás atyjának Benjamin Franklin amerikai feltalálót és politikust tekintik: ő volt az első, aki 1784-ben a Journal de Paris című lapban írt szatirikus esszében azt javasolta a franciáknak, kezdjék korábban a napjaikat, hogy spórolni tudjanak a gyertyával.
A nyári és a téli időszámítást végül „csak” 1916-ban vezették be Németországban és az Osztrák-Magyar Monarchiában, hogy az első világháború alatt csökkentsék az áramfogyasztást. Még ugyanazon évben követte a példájukat a Brit Birodalom és Franciaország.
A nyári időszámítás célja, hogy a világosság idejére helyezzék át a tevékenységeket, és így csökkentsék a mesterséges világítást.
A gazdálkodók kezdettől fogva ellenezték
A mezőgazdasági szektor nyomására a két háború között számos európai és észak-amerikai ország elutasította a nyári időszámítást, majd az 1970-es években, a kőolajválság idején ismét bevezették. Ebben az időszakban az elektromos energiát többnyire fűtőolajból állították elő.
Számos mozgalom alakult világszerte, melyek bírálják az óraátállítás kedvezőtlen hatásait. Többek között azzal érvelnek, hogy az új technológiának köszönhetően lényegesen csökkent az energiatakarékossággal kapcsolatos érv jelentősége. Az óraátállítás ellenzői rámutatnak az egészségre (megzavarja a biológiai ritmust, főként a gyermekeknél és az időseknél), a környezetre (a légszennyezés nyári növekedése, miután a csúcsforgalom ideje egybeesik a legerősebb napsütés óráival), valamint a munkára (szabadban végzett munka) gyakorolt negatív hatásaira.
A mezőgazdaságban dolgozók is ellenzik a nyári időszámítást, mivel a változás megzavarja az állatok biológiai ritmusát.
(MTI/Gondola.hu/Felvidék.ma)
