Európa szempontjából Szlovákia hihetetlenül erős tempóban növekszik. Az év harmadik negyedévében a gazdasági növekedés 4,6 százalékra ugrott, ami Lengyelországot, Lettországot és Magyarországot követően a legnagyobb felemelkedés volt az unión belül.
Szlovákiával szemben a szomszédos Csehország kétszer olyan lassan növekedett, azaz 2,3 százalékkal. A jelenlegi helyzet megtartása mellett az elemzők szerint a szlovák gazdaság még gyorsabban megközelítené a csehekét.
A gazdaság növekedése a bérek és az életszínvonal fejlődésének alapjául szolgál. A nettó átlagbér Szlovákiában 765 euró körüli, ami magasabb a magyarországi átlagbérnél (674 euró), a csehek átlagbére pedig még mindig a legmagasabb a V4-es országok közül, a cseh koronát átszámítva átlag nettó 923 eurót tesz ki.
A foglalkoztatóknak a megrendelések növekedése mellett új munkavállalókat kell keresniük. A szlovákiai 5 százalékos munkanélküliség mellett azonban a cégek nem tudnak megfelelő jelentkezőket találni, így a jobb helyekre a konkurenciától csalogatják át a munkaerőt, természetesen nagyobb bérrel. Szeptember végéig a múlt év hasonló időszakával összehasonlítva Szlovákiában további 50 ezer ember talált munkahelyet. Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője szerint a szlovákiai gazdaság a harmadik negyedévben főleg az gépjárműipar folytatódó újraindításának köszönhetően növekedett, ami két számjegyű szintre gyorsította fel a termelés évközi növekedését.
A szlovák gazdaság kockázatai
Az elemző a szlovák gazdaság kockázatait főleg a külső környezetben látja. Kockázatot jelent a növekvő globális protekcionizmus vagy a kemény brexit, de az európai pénzügyi szektorban bekövetkező esetleges fertőzés is, ami Törökországból terjedhet át. Gondot okoz azonban a német fejlődés lelassulása is. Az ottani gazdaság a harmadik negyedévben a német statisztikai hivatal szerint az előző három hónappal összehasonlítva 0,2 százalékkal csökkent, s ez volt az első negyedévközi csökkenés 2015 első negyedéve óta. Az oka elsősorban a külkereskedelem fejlődése volt.
Katarína Muchová, a Szlovák Takarékszövetkezet elemzője szerint az előzetes adatok azt mutatják, hogy a német gazdaságot az exportok fékezték, amelyeket a kereskedelmi háborúk által okozott bizonytalanság befolyásolt. De az új szigorúbb gázkibocsátási normák is megtették a magukét.
A túlmelegedő gazdaság
A fejlődés valószínűleg meghaladja a pénzügyminisztérium Pénzügyi Politikai Intézetének (IFP) szeptemberi előrejelzését is. Ez 4,1 százalékos növekedéssel számol erre az évre, nagyobb számokat az intézet elemzői csak a jövő évben várnak, amikor a nyitrai Jaguar Land Rover autógyár gyártási eredményei is megmutatkoznak már.
Az infláció azonban továbbra is gondot okoz, bár év közben 2,5 százalékra lassult. Az IFP elemzői főleg az élelmiszerárak alacsonyabb növekedését látják e mögött, ami a tavalyi évvel összehasonlítva 2,6 százalékra lassult. A változatosság kedvéért azonban a drága energiaárak viszont felhúzzák az árakat, amelyek 1,5 százalékos növekedést mutattak év közben, de az üzemanyagárak is hatással vannak rájuk. A gépjárművezetők a tavalyi évvel összehasonlítva 13 százalékkal többet fizetnek az üzemanyagért. Az elemzők ennek köszönhetően a szeptemberi előrejelzéstől magasabb inflációra számítanak, a 2,5 százalékos helyett 2,6 százalékosra.
A J&T Bank elemzője, Stanislav Pánis szerint a gazdaság néhány negyedéve már túlmelegszik, ezért helyénvaló lenne szigorítani a monetáris politikát. Ezt azonban az Európai Központi Bank felügyeli, amely az eurózóna valamennyi országára szabja azt. Ezeknek az igényei azonban néhány esetben eltérőek.
Újabb válság a láthatáron?
Pánis szerint azonban nem kell tartani a következő válság gyors érkezésétől. Véleménye szerint a gazdaság ciklusa a csúcspont körül van, s valószínűleg a következő évben és főleg a 2020-as évben lazul fel a tempó. Az optimizmus azonban szerinte még helyénvaló – a gazdaság még a jövő évben is olyan ütemben növekszik, mint idén. Szerinte a magánfogyasztások tovább húznak bennünket, a befektetések lelassulását pedig ellensúlyozza a külkereskedelem erős hozzájárulása az autóipar növekvő kapacitásának köszönhetően.
A cseh elemzők szerint Csehországnak viszont recesszióval kell szembenéznie. Csehország évközi növekedése a cseh statisztikai hivatal szerint 2,3 százalékos a negyedévközi pedig 0,4 százalékos. Gazdaságában hiányzik a munkaerő, és ott is gondot okoz a német gazdasági növekedés lelassulása. A cseh elemzők szerint a szlovák gazdaság is lelassul már jövőre, mert a cseh gazdasághoz hasonlóan kis nyitott gazdaságról van szó, amely képtelen a külső nyomásoknak ellenállni. A növekedés részletesebb struktúrája nélkül is egyértelmű, hogy a szlovák növekedést elsősorban a hazai és külföldi kereslet határozta meg, véli a cseh elemző.
(Pravda, Felvidék.ma)
