A Felvidéken 2016 óta újultak meg az óvodák a magyar kormány támogatásával. A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program harmadik üteme az idei évben folytatódik, itthon és Kárpátalján egyaránt. A Felvidék déli régiójában, március 20-án, három helyen került sor a megújult óvodák ünnepélyes átadására, Grezsa István, miniszteri biztos jelenlétében.
Ebeden, a Párkánytól 6 km-re, nyugatra fekvő községben – melynek déli határát a Duna alkotja, amely egyben államhatár is – átadták a megújult óvodát, ahol 24 gyermek nevelkedik Skultéti Klára igazgatónő és Maricsek Ágota óvodapedagógus vezetésével.
32 550 000 forint érkezett a magyar kormánytól, melyből az óvoda kívül és belül teljesen megújult. Kicserélésre került a tető szerkezete és födémje, megtörtént az épület falainak hőszigetelése és a nyílászárók cseréje. Új színt kapott az óvoda, korszerűsítették a fűtést, a kazánt és fűtőtesteket, megújult a szennyvízelvezetés, a mosdók és az óvoda körüli térburkolat.
Vajda Mónika polgármester asszony köszönetet mondott a támogatásért, a Bethlen Gábor Alap és az MKP közbenjárásáért, a kivitelező cég és mindazok munkájáért, akik hozzájárultak az óvoda megújulásához. Az óvoda vezetője köszöntőjében hangsúlyozta:
Minden gyermek joga, hogy anyanyelvi oktatásban részesüljön. Az identitás megőrzésének és a közösség megtartásának az alapja az óvoda. Nagy örömmel fogadtuk a hírt, hogy a mi óvodánk is felújításra kerül a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programban. Célunk az, hogy minél több, magyar anyanyelvű kisgyermeket indíthassunk el a magyar tannyelvű alapiskolákba.
Grezsa István kormánybiztos a megújult óvodában, Ebeden (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
A gyerekek kedves műsorral, népi gyermekjátékokkal, dalokkal köszöntötték a vendégeket.
Grezsa István miniszteri biztos elmondta, hogy a magyar kormány céljai közt szerepel, hogy a Kárpát-medencében meghatározó nemzetté váljon a magyarság, és ezt az erőfeszítést elsősorban a gyermekek érdekében teszi.
A magyar kormány célul tűzte ki, hogy ne idegen kultúrájú népekkel pótoljuk számbeli hiányosságunkat, de mi magunk keressünk kiutat a demográfiai és elvándorlási csapdából. Nagy öröm látni, hogy a kis falvakban is lehet értéket teremteni, amely a közösséget erősíti. Fontos, hogy az összefogás és a megerősödés jellemezze közösségünket, hogy a felvidéki magyarság részt vehessen és állást foglaljon a jövőnket meghatározó kérdésekben.
– mondta a kormánybiztos.
***
Ipolyszalkán, a déli régió határán, az óvoda átadásának ünnepsége összefonódott az iskola névfelvételének ünnepével.
A megújult óvoda az iskola épületében kapott helyet és a tanintézmény felvette a Turczel Lajos Alapiskola és Óvoda nevet.
A temetőben kezdődött az emlékezés és az ünnepség, a falu szülöttének, Turczel Lajosnak a sírjánál. A Szlovákiai Magyar Írók Szövetsége nevében Tóth László József Attila-díjas költő mondott beszédet.
Turczel Lajos sírjánál (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
A temetői megemlékezés koszorúzással ért véget, majd az iskolában kultúrműsorral, rövidfilm bemutatóval folytatódott az íróról szóló megemlékezés.
Turczel Lajos irodalomtörténész, egyetemi tanár neve a csehszlovákiai magyar irodalom legismertebbjei közé tartozik. A közkedvelt író Ipolyszalkán született 1917-ben. Az 1951-1959-es években a komáromi gimnázium és óvónőképző igazgatója volt. Közben 1951 és 1954 között a Pozsonyi Pedagógiai Főiskolán tanult magyar szakon. 1959-től nyugállományba vonulásáig, 1982-ig a Comenius Egyetem magyar tanszékén oktatott. Szülőfalujában helyezték örök nyugalomra 2007. október 2-án
Köszöntőt és köszönetet mondott Cagala Szilvia polgármester és Zalaba Zsófia intézményvezető. Az óvodások kedves műsorral köszöntötték a vendégeket a megújult birodalomban.
Grezsa István elmondta: „ A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez az óvodafejlesztési program egyfajta „örömprogrammá” alakult, amely nem csak szülőkről, gyerekekről és óvónőkről szól, hanem teljes közösségeket mozgat meg. Kitért a fejlesztésekkel párhuzamosan zajló szakmai programokra is, amelyek magasabb minőségű oktató-nevelő munkát biztosítanak a külhoni magyar iskoláknak. A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program a legnagyobb rendszerszintű nemzetpolitikai program a trianoni békediktátum óta. Ez a program mára szerves része és zászlóshajója a magyar nemzetpolitikának.”
Az iskola nagytermében folytatódott a tanintézmény névfelvételi ünnepsége, ahol az új névről szóló okiratot az iskolaügyi minisztérium küldöttei nyújtották át az igazgatónőnek. Felléptek a tanintézmény diákjai, a Botorkáló néptánccsoport és irodalmi összeállítással, filmvetítéssel emlékeztek névadójukra. Magyar György Párkányban élő amatőr szobrász, a falu szülötte, a Turczel Lajost ábrázoló „Kincset hoztam, hogy szétosszam” címet viselő alkotását nyújtotta át a tanintézménynek, mely bekerül a Turczel Lajos emlékszobába.
Okirat a tanintézmény új nevének felvételéről –Cagala Szilvia polgármester és Zalaba Zsófia igazgató (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Mindkét helyen jelen volt Grezsa István kíséretében, Czibula Ádám, a BGA komáromi iroda igazgatója, Farkas Iván, az MKP gazdasági alelnöke, Bolya Szabolcs, az MKP járási elnöke, megyei képviselő és Salgó Gabriella, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének képviselője.
***
A Lévai járás Garam menti térségében elhelyezkedő Nyírágó község óvodája szintén magyar állami támogatásból újult meg.
„Múlt évben pályáztunk, összesen 31,5 millió forintnyi támogatásban részesültünk. Ebből a pénzforrásból az óvodánk teljes külső és belső felújítása megvalósult”
– tájékoztatta a Felvidék.ma-t Fekete Zoltán, Nyírágó polgármestere.
Mint felsorolta: felújították a mellékhelyiségeket, teljes egészében megújult a konyha, a bútorzattal és a kiegészítőkkel egyetemben. A foglalkoztatóhelyiségek is megszépültek, s a fűtési rendszer korszerűsítése is megtörtént. Az épület külső fala szigetelést kapott. Mindezek mellett tornahelyiséget alakítottak ki a gyermekeknek.
„Nagy szükség volt a felújításra, immár húsz éve költöztették a nyírágói óvodát a jelenlegi helyére, amikor csak a legszükségesebb átalakításokat tudtuk elvégezni” – magyarázta a falu első embere. A községi hivatal nagy tanácstermét alakították át az intézmény számára. A kilencvenes évek előtt egy jócskán lepusztult épületből költöztették át az intézményt.
A magyar óvodát jelenleg mintegy húsz gyermek látogatja. Nyírágó lakossága 580 fő körül mozog. A lakosság mintegy nyolcvan százaléka magyar nemzetiségű.
A faluban nem működik iskola. A nyolcvanas évekig létezett itt magyar alsó tagozatos iskola, pár évvel később a szlovák iskola is bezárt. A legközelebb Farnad községben, illetve Zselízen található magyar tanintézmény. Mint Fekete Zoltán elmondta, a helyi óvodások nagy része Zselízen folytatja magyar nyelven a tanulmányait.
Mint az óvodafelújítással kapcsolatban Fekete Zoltán kifejtette:
Mivel több, mint harminc éve nincs iskolánk, mindent megteszünk annak érdekében, hogy az óvodánk fennmaradjon, hiszen ez a magyar megmaradásunk záloga!
(BK/PP/DE)
