Gömör vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Gömörvár központtal. Már csak ennek kapcsán is gazdag magyar vonatkozású történelmi, kulturális, irodalmi és művelődéstörténeti értékekkel, hagyományokkal bír Gömör és Kis-Hont vármegye egykori székhelye, Rimaszombat.
Svätopluk (Szvatopluk) nagymorva fejedelem viszont nem járt errefelé, elképzelhető, hogy még csak hírből sem ismerte ezt a tájat. Hogy mindezt miért említem Rimaszombattal kapcsolatban? Azért, mert a minap a városka utcáit járva megakadt a szemem az egyik utca kétnyelvű névtábláján, amely az ószlovákok királyának nevét viseli.
Történelmi tény, hogy Szvatopluk a közép-európai szláv történelem talán legnagyobb alakja, személyének és uralmának minden bizonytalansága ellenére, de tudomásom szerint nem viselt királyi rangot. A király megjelölés pedig, bár kétségtelen,hogy a korabeli forrásokban szerepelnek rex és regnum formában (nem csak) morva fejedelmek (dux), illetve területek esetében, ezek mégsem értelmezhetők a korabeli magasabb rangú uralkodói értelemben.
Sokan emlékezhetünk még, hogy 2010-ben a pozsonyi vár kapuja előtt nagyrészt politikai „adományokból” lovas szobrot állíttattak, amelyen az „ószlovákok királya” felirat volt olvasható. Mindkét kifejezés és maga a művészi kivitel is számos kritikát kapott, majd Richard Sulík akkori házelnök utasítására eltűnt a történelmietlen felirat a várudvaron lévő ominózis Svätopluk-szobor talpazatáról.
Eszerint a talpazatról ugyan eltűnt az „ószlovákok királya” megjelölés, némely mélyszlovák honfitársunk fejéből viszont kitörülhetetlenné vált, aminek ékes bizonyítéka, hogy Rimaszombatban – gondolom, az ottani „maticások” kezdeményezésére – királlyá „koronázták” Szvatopluk nagymorva fejedelmet, legalábbis utcanévtáblán. Egyébként nem régi történet a „királycsinálás”, mert 2010-ben még Svätopluková ulica szerepelt a város utcanévjegyzékében.
