L. Horváth Katalin magyarországi szerző könyvet ír az Ipolyságon született Kulka Frigyes világhírű mellkassebész-professzorról, tüdőgyógyászról. A kötet kiadása összköltségének mintegy felét közösségi gyűjtésből szeretnék biztosítani.
„A könyvben bemutatom, milyen út vezetett az ipolysági bölcsőtől – a vészkorszakon, a budapesti medikuséveken, a koreai háború hadi sebészetén át az egyetemi rektori katedráig, a nemzetközi elismerésig, az interdiszciplináris szemlélet meghonosításáig, a magyarországi tüdőtranszplantáció alapjainak lerakásáig” – olvasható a szerkesztőségünknek eljuttatott közleményben.
Mint L. Horváth Katalin megjegyezte:
„A könyvvel egyrészt emléket szeretnénk állítani a professzornak, másrészt példával kívánunk szolgálni a jövő generációi számára.”
Megjelentetését a budapesti Napkút Kiadó vállalta a Kalota Művészeti Alapítvánnyal karöltve. A teles előállítás mintegy két és fél millió forintba kerül. Egymillió forint miniszteri támogatást kaptak a kiadásra, ezenfelül a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége kétszázezer forinttal támogatja a megjelentetést.
Ám a fennmaradó összeget sem tudja önerőből előteremteni a kiadó, ezért kezdünk közösségi gyűjtésbe
– fogalmaz a közleményben a kötet szerzője.
Kulka Frigyes személyéről a következőket vallja a szerző: olyan istenáldotta tehetség volt, amilyenből százévenként egy, ha születik – mondják egykori tanítványai, kollégái, barátai, tisztelői, de még azok is, akik őt magát nem, csak a szellemi hagyatékát ismerhették. Messze megelőzte a korát. Iskolateremtő, kiváló orvos és kivételesen segítőkész ember volt, egész életét a gyógyításnak szentelte.
Különös életút számos állomással
Kulka Frigyes Kulka Ferdinánd és Schuber Melánia gyermekeként született 1925 januárjában az Ipoly menti kisvárosban. Ferdinánd édesapja Kulka Miksa (Maximilian) szállítmányozási vállalkozóként telepedett le a városban. Ferdinánd szintén a családi vállalkozást vezette.
Kulka Frigyes 1935 és 1943 között volt a helyi gimnázium diákja. Érettségi tablója ma is látható a Szondy György Gimnázium folyosóján, az intézmény egyik legrégebbi tablójaként.
Sajnos a vészkorszak nem kímélte a zsidó családot.
Frigyest 1944-ben munkaszolgálatra hívták, szüleit az év nyarán az auschwitzi koncentrációs táborba hurcolták.
A Kulka szülők a holokauszt áldozatai lettek.
Mint az Egy évszázad a történelem sodrában című, az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium megalakulásának századik évfordulója alkalmából kiadott emlékkönyvben olvasható: Frigyesnek három ipolysági társával sikerült megszöknie a munkatáborból.
A holokauszt áldozatai között találhatók a Kulka család tagjai, a zsinagóga falán lévő emléktábla Kutak Adrienn keramikusművész alkotása (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma, archív)
A háború után, 1945 és 1950 között orvostudományi tanulmányokat folytatott Budapesten. Első munkahelye az Országos Korányi TBC-szanatórium volt. Hadi sebészként két alkalommal dolgozott a koreai háborúban. Szakorvosi vizsgát tett sebészetből, tüdőgyógyászatból és tüdősebészetből.
1959-ben egyetemi docenssé nevezték ki a Szegedi Orvostudomány Egyetem sebészeti klinikáján. Később egyetemi tanári kinevezést és az orvostudományok doktora titulust is megkapta. 1979-től a budapesti Orvostovábbképző Egyetem Mellkassebészeti Tanszékén dolgozott.
Münchenben Humbolt-ösztöndíjasként töltött el egy évet.
Mintegy százhetven közleményt, tanulmányt írt. Kutatási területe a mellkasi és a sebészeti diagnosztika és a tüdő daganatos elváltozásai voltak.
Mindemellett számos mellkassebészeti újítás fűződik a nevéhez.
Hatvannégy éves korában, 1989 szeptemberében hunyt el.
Színművész és orvos gyermekek
Szegedi évei alatt, 1956-ban megnősült. Felesége Boleman Eszter, az első televíziós bemondónő két gyermeknek adott életet. Kulka Janina 1957-ben, Kulka János Jászai Mari- és Kossuth-díjas színművész 1958-ben született.
Kulka Janina követte édesapját az orvosi pályán. Ismert orvos, patológus, a budapesti Semmelweis Egyetem tanára.
A gyermekek: Kulka Janina és Kulka János Keleti Éva objektíve előtt. A fotó Keleti Éva műcsarnokbeli ÉLET/KÉPEK című kiállításán is látható volt (Fotó. Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Kulka Frigyes az ipolysági gyökerekről keveset mesélt gyermekeinek. Mint Kulka János pár évvel ezelőtt a Felvidék.ma-nak adott villáminterjúban kifejtette:
„Apám nehéz szívvel tért vissza a szülővárosába. Én rendszeres időközönként tulajdonképpen a halála után tértem vissza. A városban olyan, mintha még mindig keresném a gyökereimet. Mindig nagy örömmel tölt el, ha előkerül olyan ember, aki még örömmel emlékszik vissza a nagyszüleimre. Ezért is szívesen térek vissza Ipolyságra.”
A palócföldi városra is jellemző tájszólás Frigyes nyelvhasználatában is érezhető volt. Erre így emlékezett a Kossuth-díjas színművész: „Nagyon szeretem a palóc tájszólást, a zárt á-kat. Ez is apámra emlékeztet, akinél ez egy idő után eltűnt. Furcsa módon, amikor más nyelven szólalt meg – angolul, franciául –, akkor előjött a palóc akcentus. Ha ilyen beszédet hallok, olyan számomra, mint a simogatás, és mindig eszembe jut az édesapám.“
A város nem feledkezett meg a Kulka családról, mint ahogy az utóbbi évtizedben Kulka Frigyes leszármazottai is vissza-visszatérnek a szülővárosba. Kulka János számos alkalommal lépett fel az ipolysági közönség előtt, legutóbb az állami gimnázium megalapításának századik évfordulóján, 2014-ban adott koncertet.
Kulka Ferdinándra és Melániára, mint a holokauszt áldozataira 2019 májusától botlatókövek emlékeztetnek egykori házuk előtt Ipolyságon. Kulka Jánost 2014-ben Ipolyság város díszpolgáráva avatták.
Mindazok, akik szeretnék ennek a nem mindennapi életpályát bemutató kötetnek a megjelenését támogatni, az alapítvány bankszámlaszámra továbbíthatják adományaikat:
Kalota Művészeti Alapítvány számlaszám:
11713012-21449929
A közlemény rovatban KIZÁRÓLAG az adomány szó szerepeljen.
