Miközben Európa és a világ nyaral, Szlovákia bezár, szigorít, korlátoz. De volt itt már minden: szépen kérés, könyörgés, fenyítés, tiltás, imádkozás. Újabban pedig lottózás. Matovičék bevetettek már szinte mindent, hogy rábírják a lakosságot, oltassák be magukat az elmúlt 2 év borzadalmait okozó koronavírus ellen. Mindhiába. Pontosabban azért nem teljesen eredménytelenül, hiszen az ország 37%-a felvette az oltásokat. A többi, 3 milliónyi ember viszont igen határozottan utasítja el ennek lehetőségét. Ez a 37%-os átoltottság pedig messze távol áll a kollektív immunitást jelentő aránytól.
Ennek fényében különösen kínos, hogy az oltakozási hajlandóságot most éppen szerencsejátékkal, lottózással próbálják növelni. Közröhej tárgyává kitéve magukat ország–világ előtt azzal, hogy 20 millió eurót szórnak szét erre, miközben ennek több tíz vagy százszorosát költötték már propagációra és értelmetlen országos antigén tesztelésekre.
A járvány elleni védekezés persze fontos, de Szlovákiában mintha eszetlen hangsúly-eltolódások lehettek megfigyelhetőek ezen a téren, és néha már-már nehezen tudtuk eldönteni, hogy mi valóság ebből és mi az illúzió abszurditása, akárcsak egy Stephen King regényben.
Kép: korona.gov.sk
Ez a felesleges pénzherdálás annak fényében különösen érthetetlen és bosszantó, hogy a világjárvány okozta gazdasági válság már az emberek mindennapjait fojtogatja és az egyes elemzők szerint még csak most jön a java. Bár ezt nehezen tudjuk elképzelni pillanatnyilag, hiszen a drágulás már most ukrán mértékeket ölt. Arról nem is beszélve, hogy a lottón szétszórt summának bizony ezer meg ezer helye lenne az országban.
Hogy ne menjünk messzire, például az egészségügybe, hogy ne halni kelljen kórházba járni az embereknek… De mondhatnánk az utakat, az infrastruktúrát, a szociális ellátást, vagy sajnos, nyugodt szívvel bármely területét az életnek.
Persze, érthető ez az agresszív nyomásgyakorlás a kormány részéről, hiszen ebben is az EU statisztikák végén kullog a „Tátrai Tigris”. Ám azért nem ártana respektálni az emberek akaratát, ha már ekkora nagy demokratának tartják magukat Sulíkék. Ugyanis ha csak bő 2 millió ember határozott úgy, hogy be szeretné oltatni magát, akkor az úgy is értelmezhető, hogy a többi, akik ezt nem óhajtják, vállalják a kockázatát a megbetegedésnek, esetleges szövődményeknek, elhalálozásnak.
Márpedig a jó Isten azért adta a szabad akaratot az embereknek, hogy mindenki saját maga dönthessen életéről, ne pedig egy kormány szorítsa keretek közé alapvető emberi jogait. A felelősség így ráadásul még csak nem is a kormányt, hanem azokat az embereket terheli, akik vállalják a kockázatot.
És végre békén lehetne hagyni mindenkit, hogy élje az életét, ahogy szeretné… Ahogy sok másban, ebben is példát vehetnének Magyarországról (igaz, ott már közel kétharmados a lakossági átoltottság).
(Csonka Ákos/Felvidék.ma)
