Megválasztotta köztársasági elnökké Novák Katalint az Országgyűlés csütörtökön.
A volt családokért felelős tárca nélküli miniszter 137 támogató szavazatot kapott a titkos voksoláson, amelynek eredményességéhez kétharmados többségre volt szükség.
A szavazólapot 195 képviselő vette fel. A 188 érvényes voks közül Novák Katalin 137-et kapott. Az ellenzéki frakciók jelöltjére, Róna Péter közgazdászra 51 szavazat érkezett.
Novák Katalin május 10-én lép hivatalába, ő lesz a hatodik köztársasági elnök a rendszerváltás után.
Beszédében kiemelte, minden magyart képviselnie kell
Fundamentumként jelölte meg az alaptörvényt Novák Katalin köztársasági elnökké választása esetén csütörtökön az Országgyűlésben.
Novák Katalin, a kormányzó Fidesz-KDNP köztársaságielnök-jelöltje az Országgyűlés plenáris ülésén, ahol megválasztják az új államfőt 2022. március 10-én. Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A Fidesz-KDNP köztársaságielnök-jelöltje az államfőválasztást megelőző beszédében kijelentette: az alaptörvényt betartja és betartatja, nem az alkotmányos rend lebontásán, hanem annak őreként annak fenntartásán fog munkálkodni.
Azt mondta, felkészült az előtte álló embert próbáló feladatra. Neki minden magyart képviselnie kell – rögzítette.
Úgy fogalmazott, amíg az országnak van szabad akarata, nem tudják leigázni, ez a szuverenitása alapja, annak bölcsője pedig a család. Szuverenitásról nemzeti vonatkozásban soha nem leszek hajlandó lemondani – hangsúlyozta.
Novák Katalin védhetetlennek és megmagyarázhatatlannak nevezte az Oroszország által indított háborút. A magyarok békét akarnak, mi nők nem a háborút, hanem a békét akarjuk megnyerni, mert békében lehet gyarapodni, építkezni, tervezni, egymásra mosolyogni – mondta.
Anyanyelvén kívül angolul, franciául és németül folyékonyan beszél
Novák Katalin 1977-ben született Szegeden. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen 2001-ben szerzett közgazdász diplomát, majd a Szegedi Tudományegyetem és az Université Paris X közösségi és francia jogi képzését is elvégezte.
2001-től 2003-ig a Külügyminisztériumban referens, gyermekei születése után 2010-tól a Martonyi János vezette minisztériumban miniszteri tanácsadó. 2012-től már az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) dolgozik, Balog Zoltán miniszter kabinetfőnöke, 2014-től 2020-ig az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, 2020-tól ezt a területet tárca nélküli miniszterként irányította 2021 végéig. 2017-től négy éven át a Fidesz külügyekért is felelős alelnöke.
Orbán Viktor miniszterelnök tavaly december 21-én jelentette be, hogy a Fidesz Novák Katalint jelöli államfőnek, miután Áder Jánosnak lejár a második köztársasági elnöki mandátuma. Novák Katalin idén januárban jelentette be, hogy felfüggeszti párttagságát a Fideszben.
Az új államfő férje, Veres István Attila közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank Pénz- és Devizapiac Igazgatóságának vezetője; két fiuk és egy lányuk van. Novák Katalin az Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban is élt, dolgozott.
Anyanyelvén kívül angolul, franciául és németül folyékonyan, spanyolul társalgási szinten beszél. Az Országgyűlés a rendszerváltás óta nyolcadik alkalommal választott köztársasági elnököt.
Az alaptörvény szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. Az államfőt az Országgyűlés öt évre választja, és legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.
