A 2019-ben elhunyt Keszegh István, a komáromi gimnázium legendás matematika-fizika szakos tanára előtt tisztelegve neveztek el egy osztálytermet, melynek ünnepélyes átadására ma délután került sor a Selye János Gimnáziumban. Keszegh István 1974-től 2014-ig állt a katedrán, ez alatt a 40 év alatt több száz diákja lett eredményes különböző matematikaversenyeken. A Keszegh István-terem névadó ünnepségén családja mellett jelen volt számos tisztelője, barátja, volt tanítványai és kollégái.
Andruskó Imre, az intézmény igazgatója felelevenítette, immáron 15 éve hagyomány, hogy a gimnázium volt tanárairól, híres diákjairól neveznek el tantermeket. Megköszönte a Keszegh családnak, hogy segítették, támogatták az első emeleti osztályterem teljes felújítását.
Elmondta, az 1950-ben, Marcelházán született Keszegh István 1968-ban a komáromi gimnáziumban érettségizett, majd 1974-ben a prágai Károly Egyetemen szerzett tanári oklevelet matematika és fizika szakon. Ezt követően előbb Nagymegyeren, majd 1980-tól Komáromban tanított. A matematika olimpia versenyein tanítványai általában a megyei és országos fordulók élmezőnyében végeztek – emelte ki. „Legnagyobb sikere a Tokióban megrendezett Nemzetközi Matematika Olimpiához kapcsolódik: diákja a szlovák válogatott legeredményesebb versenyzője lett; illetve a 90-es években a Zrínyi Ilona Nemzetközi Matematikaverseny Kárpát-medencei döntőjében tanítványa, fia az abszolút első lett” – jegyezte meg az igazgató.
Keszegh István 1974-től 2014-ig állt a katedrán, ez alatt a 40 év alatt több száz diákja lett eredményes különböző matematikaversenyeken.
Andruskó Imre volt kollégájáról szóló visszaemlékezésében megemlítette, 1985-ben lett a komáromi Magyar Tannyelvű Gimnázium igazgatója, működése alatt új alapokra helyezte a gimnázium irányítását, és elérte, hogy az intézmény 20 osztályos gimnáziummá fejlődhessen.
„Igazgatóként is aktív közéleti szerepet vállalt, bátran vállalta véleményét. Alapító tagja volt a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének, később országos alelnöke. Több szakmai társulatnak is tagja volt, például a Bolyai János Matematikai Társulatnak, a PROMATEK Társaságnak, amelynek alapító tagja és elnöke volt; a Szlovák Tudományos Akadémia mellett működő Matematikusok és Fizikusok Egyesületének is” – emlékeztetett, hozzátéve, a matematikaoktatással kapcsolatos versenyek, találkozók főkoordinátora, szervezője volt, mint a Zrínyi Ilona Matematikaverseny, a Kenguru Matematikaverseny és a Nagy Károly Matematikai Diáktalálkozó. A tehetséggondozás terén elért eredményének elismeréseként több kitüntetésben is részesült: Szent Gorazd-emlékérem, Felvidéki Magyar Pedagógus-díj, Beke Manó-díj, illetve Komárom városának legrangosabb díjában, a Pro Urbe-díjban, amelyet már nem vehetett át 2019-ben áprilisában.
„Hét osztálynak volt az osztályfőnöke, több mint kétszázan mondhatják el, hogy osztályfőnökként is egyengette sorsukat. Komárom közéletében szintén hosszú éveken át tevékenyen részt vett, 1993–2000 közt hét évig volt a Csemadok komáromi helyi szervezetének elnöke”
– tette még hozzá Andruskó Imre, aki kiemelte, igazgatóként és tanárként is „szíve mindig a gimnáziumért dobogott”.
A család képviseletében özvegye, Keszegh Margit egészen elérzékenyülve emlékezett meg férjéről, akivel prágai egyetemi éveik alatt ismerkedett meg. Megköszönte a család szűkebb és tágabb körének a terem felújításában való önzetlen segítségét, akik közül többen személyesen, fizikailag is részt vettek a tanterem felújításában, ahogy Szabó Attila kivitelezőnek és volt diákjának, keresztfiának, Kovács Dávidnak is. Szintén jelen volt és méltatta a legendás tanárt Keszegh Béla polgármester, akit szoros rokoni szálak is összekötnek a terem névadójával. Kiemelte, Keszegh István életútja példa arra, hogy szerény, falusi környezetből is lehet nagyot álmodni és meg lehet valósítani a kitűzött célokat. Mint mondta, legfőbb érdeme, hogy a matematikát mindenkinek meg tudta tanítani; ha kellett, logikára fűzve, akár játékos formában is. Ahogy özvegye idézte egyik szavajárását: „A matematikát tanulni kell, és az sem baj, ha megérted”.
Szalai Erika/Felvidék.ma