Az Örökség Kultúrpolitikai Intézet vállalkozott rá, hogy ez az eredetileg lengyel nyelven megjelent könyv magyarul is olvasható legyen. Mellettük a Lengyel Intézet és a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia vállalta, hogy helyszínt biztosít és bemutatja Andrzej Nowak Az orosz birodalom áldozatai – a birodalom mint áldozat című könyvét.
A 2022. szeptember 29-én Budapesten a Párbeszéd Házának Pázmány Péter Konferenciatermébe szervezett könyvbemutatón az üdvözlő beszédeket követően a Nyugat-eurázsiai Idő című könyvsorozat nyolcadik kötetéről Andrzej Nowak történésszel, a könyv szerzőjével Mitrovics Miklós történész beszélgetett, aki a kötethez az utószót írta.
Andrzej Nowak lengyel történészről annyit mindenképpen tudni kell, hogy amellett, hogy a krakkói Jagelló Egyetem Történettudományi Intézete és a varsói Lengyel Tudományos Akadémia professzora, több mint harminc, lengyel és orosz történelemmel foglalkozó könyv szerzője. E könyvének ugyanaz a címe, mint annak a nemzetközi történészkonferenciának az elnevezése, amelyet 2009-ben éppen ő szervezett Varsóban, és amelynek anyagai meg is jelentek azóta egy vaskos kötetben.
Nowak és Mitrovits (Fotó: Aspektus)
A lengyel történész elmondta, hogy szerencséje volt, mert kiváló orosz tanárai voltak. 1978-ban, II. János Pál pápává választásának éve után biztos lett abban, hogy a Szovjetunió fel fog bomlani. Nem kis mértékben ennek köszönheti, hogy élénk érdeklődéssel kezdett az orosz és a szovjet múlt tanulmányozásába, hiszen ebben a folyamatban részt kívánt vállalni.
Andrzej Nowak e mostani könyvében megjelent elemzéseiben azt vizsgálja, hogyan határozza meg magát az orosz állam, hogyan ütköztek a különböző orosz nemzet- és birodalomépítési koncepciók. Az sem volt soha közömbös a számára, hogy mit gondol az orosz értelmiség Lengyelországról, továbbá milyen volt pontosan például a Szovjetunióban a lengyelek holokausztja.
A lengyel történész felhívta a figyelmet arra, hogy az oroszok számára alapvetően a birodalmiság létjogosultsága soha nem volt vitatható. Jelcinnek az a koncepciója, miszerint a Szovjetunió legnagyobb áldozatai az oroszok voltak, például soha nem tudott népszerűvé válni az Orosz Föderációban.
Nincs még egy olyan ország a világon, mint amilyen a mai Oroszország – állapította meg Andrzej Nowak –, amelynek vezető elitje harminc-negyven százalékban az egykori KGB-ből, illetve az FSZB-ből jött. Ezek az emberek mindig is az erőpolitika megrögzött hívei voltak.
A mai orosz neoimperializmust tehát nem lehet pusztán az orosz belpolitika alakulásából, az oligarchák csatározásaiból vagy a nemzetközi helyzet alakulásából levezetni – jegyezte meg a lengyel történész. Van az orosz elitnek a külföld számára a jobboldali, a liberális és kifejezetten a baloldali közönség számára szóló külön-külön magyarázata. Ezek mindegyike kicsit másként, de kivétel nélkül a birodalmiságot népszerűsítve próbálja meggyőzni partnereit.
A krakkói történész meggyőzően bizonyítja, hogy az orosz neoimperializmus is erős civilizációs küldetéstudattal párosul, belpolitikai alapja pedig az erős paternalista állam és a totalitárius politikai berendezkedés.
A találkozó során felmerült a párhuzam a cári Oroszország ellen lázadó XIX. századi Lengyelország és a ma harcoló Ukrajna között, amivel Nowak részben egyet tudott érteni. Az ukránokat Putyin nacionalistának tartja, ami nála azt jelenti, hogy tulajdonképpen a „fasizmus” ellen küzd.
(Fotó: Aspektus)
Tudjuk, hogy ebbe a háborúba az Amerikai Egyesült Államok is jelentős erőkkel beszállt, de Amerikában sok a befolyásos ún. „realista”, akik stabil, biztonságos és kiszámítható világot szeretnének, ezért képesek lennének a kisebb országokat feláldozni, szemet hunyni azok bekebelezése felett. A kicsiknek nincs semmi joga! Ez az imperializmus lényege! – hangzott el a találkozó végén Andrzej Nowak professzor részéről.
(Aspektus/Felvidék.ma)
