A cél 2024-ben az, hogy a nagy küzdelmek helyett inkább a családok legyenek megint a politika középpontjában – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök még december 21-én Budapesten tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján.
Orbán Viktor azt mondta, ha 2023-ban azért küzdöttek és dolgoztak az emberek Magyarországon, hogy amit már korábban elértek, ne veszítsék el, 2024-től azt reméli a kormány, hogy az előrelépés érdekében dolgozhat az ország.
Értékelése szerint 2023 a nagy küzdelmek éve volt: itt volt a háború, a növekvő terrorfenyegetés, a migráció, az infláció és Brüsszel.
Kifejtette, a kormány céljai világosak voltak: a háború esetében Magyarországnak ki kell maradnia a konfliktusból, az Európában felerősödött terrorfenyegetést mindenképpen távol kell tartani az országtól, a migrációt megfékezni, az inflációt letörni és Brüsszellel megegyezni, „dacára a folyamatos gáncsoskodásnak”.
A miniszterelnök elmondta, az infláció, a háború, a migráció és a terrorfenyegetés kérdésében sikerrel jártak, amit célul tűztek ki, el is érték.
Hozzátette: nagy küzdelmet folytattak a magyar családok is idén, mert a háború magával hozta a szankciókat, az energiaáremelést, ami veszélybe sodorta a nyugdíjak és a bérek értékét.
***
Arra a kérdésre, hogy a kárpátaljai magyarok jobban járnának-e, ha Ukrajna uniós tag lenne, azt válaszolta: „igen, lehet ezt úgy csinálni, hogy jobban járjanak”.
Azt, hogy Petro Porosenko volt ukrán elnöknek nem engedélyezték, hogy elhagyja országát, mivel az információk szerint a magyar miniszterelnökkel találkozott volna, Orbán Viktor úgy kommentálta: ebben az ügyben megengedőbb, mint a közvélemény általában, mert Ukrajna háborúban áll, ezért rendkívüli szabályokat érvényesítenek, „nincsenek választások, a pártokat lényegében betiltották, a gyakorlatilag a szabad sajtót megszüntették”. Ezt – mint mondta – elfogadandó rossznak tekinti: „egyetlen kritikus szavam sincs ezzel kapcsolatban, mert ha úgy látja az ukrán állam, hogy valakinek a távozása az ország területéről nemzetbiztonsági kockázatot okoz, akkor ennek megfelelően kell eljárni”.
Ugyanakkor megjegyezte: kérdés, hogy ha egy ukrán állampolgár találkozása egy magyar miniszterelnökkel nemzetbiztonsági kockázatot okoz, akkor hogyan akar Ukrajna tag lenni az unióban.
Nagyon fontos ügynek nevezte a kárpátaljai magyarságot érintő ukrajnai törvénymódosítást, kiemelve: a kisebbségvédelmi szabályozások semmit sem érnek, ha a vonatkozó joggyakorlat nem szilárdul meg.
Tanulmányozzák az új törvényt is, és nem akarják annak az értékét alábecsülni, de ők egy másik megoldást javasoltak az ukránoknak – jegyezte meg, felvetve: 2015-ben Ukrajna „elvett” egy jogszabályt a magyaroktól, miért nem adják vissza azt a törvényt a hozzá tartozó gyakorlattal együtt?
***
Orbán Viktor a felvidéki magyarságnak nyújtható anyaországi segítséggel kapcsolatban óvatosságra intett a jószomszédságot érintő érzékenységek miatt.
Értékelése szerint a felvidéki magyarság rendkívül erős közösség, amely az erejét politikai képviseletben nem tudja megmutatni, ezt azonban magának a közösségnek kell megoldania.
Hangsúlyozta: a magyar–szlovák kapcsolatok emberemlékezet óta nem voltak ilyen jók, így abban bízik, az új szlovák kormány „érzőbb szívű és élesebb fülű” lesz az ott élő magyarok közösségi igényei iránt.
(mti/Felvidék.ma)